Képzésformák
A kétszintű képzési rendszer mellett, illetve arra épülve további felsőfokú képzések is léteznek – hogy melyek ezek, arról a HVG Diploma 2009 különszáma alapján összeállított cikkünkből tájékozódhat.
Természetesen, a dinamikusan fejlődő doktori, illetve a szakirányú továbbképzésről és a felsőfokú szakképzésről van szó. Lássuk a részleteket:
PhD, DLA
A képzési szerkezet csúcsát a jelenlegi felsőoktatási rendszerben a tudományos doktori és mesterképzés jelenti. Ezekre a rendszerint hároméves képzésekre csak mesterfokozatú vagy ezzel egyenértékű – vagyis korábbi egyetemi képzésben szerzett – diploma birtokában lehet jelentkezni. A tudományos doktori képzés sikeres elvégzéséhez legalább 180 kreditet kell szerezni, a képzési idő 6 félév, a végzett doktorandusz hallgató a tudományos doktor cím használatára jogosult.
A teljes idejű, államilag támogatott képzésben részt vevő doktorandusznak doktorandusz-ösztöndíj jár, illetve intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjban részesülhet. A doktorandusz igényelhet kollégiumot is. 2009-ben a doktori hallgatók után járó normatíva 1 116 000 Ft/év. Az államilag támogatott doktorandusznak nem kell képzési hozzájárulást fizetnie.
A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatónak költségtérítést kell fizetnie.
A doktori képzésre való felvétel feltételeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg, nem központilag történik.
Szakirányú továbbképzés
A szakirányú továbbképzés oklevélben elismert újabb szakképzettséget ad, de csak a már korábban megszerzett szinten, vagyis nem jelent magasabb végzettséget. Ez azt jelenti, hogy alapfokú, azaz BSc-diplomával csak alapképzés-szintű szakirányú továbbképzés végezhető, mesterfokozatú nem.
A törvény továbbra is a felsőoktatási intézmények hatáskörébe utalja a döntést, hogy indítanak-e szakirányú továbbképzést. Ennek nincs központilag meghatározott felvételieljárás- rendje, a jelentkezés módja, határideje intézményenként eltérő, vagyis pontos választ a képzést indító intézmény adhat.
A tanulmányokért fizetendő költségtérítés mértéke és beszedésének rendje is intézményenként különböző, az általában egy félévre meghatározott költségtérítés mellett az intézmény egyéb járulékos költségeket (például könyvtárhasználat vagy sportlétesítmények használata) is felszámolhat.
Felsőfokú szakképzés
A felsőfokú szakképzés a felsőoktatás része – az ide jelentkezőnek érettségivel kell rendelkeznie –, de nem jelent felsőfokú végzettséget, s szakmai vizsgával zárul. E képzési forma 1999-től létezik Magyarországon (2003-ig akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésnek hívták). A képzési idő általában 4 félév.
Arról, hogy a felsőfokú szakképzésben elsajátított tudás hogyan számítható be, valamint milyen szakképzettségek szerezhetők, részletesen a HVG Diploma 2009 különszám foglalkozik.
Megvásárolom
