Felére csökken a szakképesítések száma, januártól számos tanfolyamon többszörösére nő az óraszám, így a képzések ára is magasabb lesz – ilyen hatásai lesznek az új Országos Képzési Jegyzéknek, amely az eduline-nak nyilatkozó szakértők szerint itt-ott ellentmondásos és nehezen értelmezhető. A változtatásokkal az iskolarendszerű és a nem OKJ-s képzéseket indító intézmények járnak jól.

„Egy pénzügyi-számviteli ügyintézői képzést eddig 300-400 óra alatt el lehetett végezni, most 960-1440 órában határozták meg a képzési időt. A tanfolyami forma általában heti kétszer négy-öt órát jelent, tehát a tanfolyam akár három- vagy négyéves is lehet” – mutat rá az új szabályok egyik következményére Lakos István, a KOTK Oktatási Központ ügyvezető igazgatója, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.

Az új OKJ ugyanis azt is tartalmazza, hogy iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami rendszerben minimum hány órát kell megtartani – legalábbis azoknál a szakképesítéseknél, amelyeket iskolarendszerben is oktatnak. Az óraszám az esti képzésekével egyenlő, vagyis a nappali tagozatos forma óraszámának körülbelül a fele.

Lakos szerint a magas minimumóraszám drágábbá és hosszabbá teszi majd a tanfolyamokat, ezért a szakma nagy része ellenzi a változtatást. „A piacnak az az érdeke, hogy minél rövidebb legyen a felnőttképzés, hogy minél hamarabb kezdhessen valaki az adott szakmában” – mondta az eduline-nak.

Sediviné Balassa Ildikó, a főként informatikai képzéseket kínáló Számalk Szakközépiskola igazgatója szerint a minőség szempontjából jó lépés volt az óraszámemelés, de „nem lesz, aki meg tudja fizetni”.

Az OKJ szintjei és munkarendje

OKJ-s végzettséget iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzési munkarendben lehet szerezni. Előbbit tanévekben határozzák meg, formája lehet nappali, esti vagy levelező. Az esti forma képzési ideje a nappalisnak körülbelül a fele. Az iskolarendszerű képzést normatívával támogatja az állam, ezért az első szakképesítés megszerzése ingyenes. Az iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami munkarendet óraszámban határozzák meg, ennek eddig csak a maximuma volt megadva. Most az olyan képzésekre, amelyeket iskolarendszerben is oktatnak, olyan „-tól -ig” óraszámot írtak elő, amely körülbelül az iskolarendszerű esti képzés óraszámának felel meg. Egy OKJ-s végzettség szintje lehet alapfokú, alsó középfokú, középfokú, felső középfokú és emelt szintű. A minimum óraszám követelménye a középfokú és emelt szintű szakképesítéseket, illetve néhány felső középfokú szakképesítést érint, mivel ezeket oktatják iskolarendszerű és tanfolyami munkarendben is. A többi szint, illetve minden részszakképesítés és ráépülés csak az iskolarendszeren kívüli rendszerben szerezhető meg, ezek óraszáma 40 és 2400 között mozog.

Lakos szerint mindez a közmunkára való felkészítés, és a nem OKJ-s képzések felé tolja majd a piacot, de az iskolarendszerű képzéseket indító intézmények is jól járnak majd. „Eddig azért választották az emberek a felnőttképzést, mert gyorsan el lehetett sajátítani egy szakmát. Ez az előny most megszűnik, az árak pedig mindenképpen emelkedni fognak” – mondta. Mennyibe kerültek eddig az OKJ-s tanfolyamok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Kevesebb szakma

Az új jegyzékben az eddigi 1300 helyett 638 szakképesítés szerepel – a szakmákon belüli elágazásokat megszüntették, az alap-, rész- és a ráépülő szakképesítések aránya azonban nem változott jelentősen. Igaz, az eduline által megkérdezett szakértők szerint komoly probléma, hogy ez utóbbiaknál a jelentkezők nem látják a kapcsolatokat, a szakmákat ugyanis ABC-sorrendben tüntették fel, egyedül a részszakképesítéseket sorolták fel külön.

„Ez a hiba könnyen elkerülhető lett volna, ha egyeztetnek a szakmával, de ez nem történt meg” – mondta Lakos István, aki szerint kivettek az OKJ-ból olyan képzéseket, amelyek sem a munkaerőpiac, sem a jelentkezők részéről nem voltak keresettek, „de olyanokat is, amelyek igen; lobbiérdekek is szerepet játszottak”. Úgy tudja, a döntésben figyelembe vették a képzési időt, illetve hogy hány képzés indult az elmúlt három-öt évben.

Lakos szerint a képzések összevonása azzal magyarázható, hogy a kormány „széleskörű alapozású szakképesítéseket” hozna létre, amelyekkel több munkakörben is el lehet helyezkedni. „Ez működhet, ugyanakkor az egyes részszakmák követelményei csökkenni fognak. Ezeket aztán a ráépülő tanfolyamokon lehet elsajátítani” – magyarázta.

Vége az egyhetes vizsgáknak

Az viszont jó hír a diákoknak, hogy nem lesz több egyhetes vizsga. „Egy komplex vizsga lesz, amely maximum két napig tarthat. Korábban volt olyan, hogy egy héten keresztül vizsgáztak a tanulók. Csökkent a modulok száma, általánosabbak is lettek. Ugyanakkor nincsenek fontosság szerint szintezve, ezért nem lehet tudni, hogy egy-egy témából mennyire alapos tudást kell várni a vizsgázóktól” – mondta Lakos.

Sediviné Balassa Ildikó sem elégedett, szerinte olyan szakmákat is összevontak, amelyeknek különbözőek a követelményei, így jött létre például a pedagógiai és családsegítő szakképesítés. „A korábbi pedagógiai asszisztensi szakma megszűnt, pedig a köznevelési törvény előírja, hogy minden iskolában alkalmazni kell pedagógiai asszisztenst” – mondta.