Tudjuk, hogy jobbnál jobb filmek várják, hogy megnézzétek őket, mégis ajánlanánk pár könyvet, amiket érdemes elolvasni.

Jhumpa Lahiri: Egy ismeretlen világ

„Megváltozott a lánya; annyira hasonlított a feleségére, hogy nem is bírt egyenesen ránézni. A lélegzete is elakadt ma, amikor meglátta a pázsiton. Idősebb volt az arca, olyan, mint a feleségéé, a haja is őszülni kezdett a halántékán, gumival fogta össze laza kontyba. Kísértetiesen idézték meg elhunyt anyját az arcvonásai, a szeme formája és színe, a gödröcske bal oldalon, ha mosolygott.”

A Pulitzer-díjas Jhumpa Lahiri kötetében hétköznapian egyszerű és szívfájdítóan szép történeteket mesél el, nyolc novellát fűzve egybe. Az öt elbeszélés, valamint a záró hármas csokor két, Amerikában élő bengáli család tagjainak néhol párhuzamosan futó, néhol egymást metsző vagy éppen eltávolodó életét meséli el. A legapróbb részleteket lefestve egy csodálatosan teljes kép sejlik fel előttünk, amely nem csupán a beilleszkedés kulturális nehézségeit fedi fel, hanem az emberi lélek, a szív legmélyére hatol, s tárja fel annak titkait rendkívüli biztonsággal és kivételes empátiával.

Zadie Smith: Fehér fogak

A bevándorlók és az angolok együttéléséről, a beilleszkedési problémákról szól Zadie Smith könyve. A színtiszta angol Archibald Jones és a bangladesi Szamad Miah örök barátsága 1945-ben köttetik, amikor egy angol tankban szolgálnak, s végül az unalmas utászmunka mellett egy kis kaland is kijut nekik: elfognak egy francia tudóst, aki a náciknak dolgozott.

A gyerekek, Szamad iker fiai és Archie-ék lánya a gyökereiket, identitásukat, istenüket és életük értelmét keresve lázadnak a szülők ellen: történelmi sebek fakadnak fel, hormonok és hitek tombolnak bennük és szélsőséges ideológiákat valló fundamentalista mozgalmak körülöttük, s minden még bonyolultabb lesz, amikor megjelenik a színen a bölcs, racionális Chalfen család és a FuturEgér, az a genetikailag módosított kis állat, mellyel a nagy tudós Chalfen meg akarja mutatni az emberiségnek, hogy immár úrrá lehetünk a véletleneken, s az ember hála a hozzá hasonló tudósok áldásos munkájának többé nem lesz kiszolgáltatva elhibbant, vak gének működésének.

Jay McInerney: Fények, nagyváros

„Kölyökfalka” – így nevezték el az amerikai kritikusok azoknak az íróknak a csoportját, akik a 80-as évek elején egy időben tűntek fel. Szemtelenül fiatalok és még szemtelenebbül sikeresek voltak. A húsz-egynéhány évesen publikálni kezdő s aztán szinte egyik napról a másikra kultikussá váló írókban (Bret Easton Ellis, Jay McInerney, Tama Janowitz) nem csupán életkoruk volt közös, hanem egy új nemzedék újfajta érzékenysége és gyilkos iróniája is. McInerney alakjai, akiknek fejében Fitzgerald, Hemingway és Faulkner békésen megfér a popkultúra állandó kísérő zenéjével, nagykanállal eszik azt az életet, amelytől viszolyognak.

Imádják a város forgatagát, s közben elegük van belőle: a fényekből, az éjszakai bárokból, a kokainból, a gyorsan felszedhető csajokból (akikről esetleg kiderülhet, hogy nem is csajok); s talán kertes vidéki házra és meleg családi fészekre vágynak – Mint a Fények, nagyváros hőse, aki New York lázas forgatagában próbálkozik a túléléssel: nappal egy újság Tényhitelesítő Osztályán gürizik, éjjel pedig a remekművét kellene írnia, amellyel majd berobban az amerikai próza élvonalába – de ehelyett próbál megfeledkezni lélekölő munkájáról és feleségéről, Amandáról, aki egyik percről a másikra faképnél hagyta, amikor épp beindult a modellkarrierje. A Fények, nagyváros – amely annak idején a „kölyökfalka” első óriási sikere lett – izzó keserűséggel írja le egy elhagyott férfi keserveit: úgy érezhetünk együtt a hősével, hogy az idő és a hely a lélek történéseinek puszta hátterét adja.

Jamaica Kincaid: Öcsém halála

Jamaica Kincaid Antigua szigetén született, jelenleg az Egyesült Államokban, Vermontban él. Sikeres regényíróként 1995-ben arról értesült, hogy legfiatalabb öccse AIDS-es, és haldoklik egy antiguai kórházban. A szigeten ezt a betegséget a környezet és az orvosok is a beteg és a család magánügyeként kezelik, gyógyítását pedig az elkerülhetetlen végkifejlet miatt fölöslegesnek tartják. Civilizált amerikai életéből ebbe a menekülésszerűen elhagyott, de minden zsigerébe beleivódott világba csöppent vissza az írónő, s igyekezett pénzzel, drága gyógyszerekkel, odafigyeléssel enyhíteni öccse szenvedésein. A fiú 1996 januárjában, átmeneti felépülés után, 33 éves korában halt meg anyja házában, nagyon magányosan.

A halál szépítés nélküli, megrendítő ábrázolása közben Kincaid a nyomor és a felemelkedés, az egészséges és a kiközösített szexualitás, a szeretet és az eltéphetetlen kötődés mozzanatait világítja meg sokkolóan őszinte kitárulkozásának éles fényével.  A kötet 1997-ben az amerikai National Book Awards jelöltjei között volt.

Jennifer Egan: Az elszúrt idő nyomában

Beszívott éjszakák és átbulizott nappalok, fülledt rockkoncertek és hűvös produceri irodák, féktelen ifjúság és pusztító felnőttkor. Jennifer Egan hamisítatlan rock'n'roll-regénye teljes keresztmetszetét adja az amerikai zeneőrület három generációjának, a 80-as évek punkzenekaraitól kezdve a 90-es évek zeneiparán át a nem is olyan távoli jövőig, ahol a rajongás a legnagyobb árucikk, és a csecsemők töltik le a legtöbb zenét a netről.

Hősei egytől egyig a nagy amerikai álmot kergetik: Bennie, a digitális tisztaságmánia gumipopjából kiábrándult zenei producer; a kleptomániájával küzdő Sasha; Lou, a tizenéves lányokat csábítgató, majd csúfos véget érő médiamogul; Scotty, az öregkorára rockikonná váló expunk gitáros; La Doll, a diktátoroknak dolgozó, bukott PR-zseni és Kitty Jackson, a 19 éves filmsztár és szexszimbólum is – ki több, ki kevesebb sikerrel. Ám az idő múlása és az elkerülhetetlenül bekövetkező felnőttkor végül mindannyiukat eléri, s csak egyetlen dolog marad, ami örök és állandó: a zene iránti végtelen szenvedélyük.

Jennifer Egan metszően okos, fergeteges humorú és felkavaróan érzelmes könyve olvasók millióit hódította már meg Amerikában. 2011-ben megkapta a Pulitzer-díjat, és azóta több mint 30 nyelvre lefordították.

Ha pedig már filmeket néznél, itt van öt, amit nem érdemes kihagyni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!