Milyen esélyekkel indulnak a különböző szakokon végzett pályakezdők, mennyit keresnek, és mit is tanulnak pontosan? A felvi.hu-n hasznos infókat gyűjtöttek össze felvételi és diplomázás előtt állóknak. Mostani cikkünkben a legnépszerűbb műszaki képzésekről kikerülő friss diplomások esélyeiről olvashattok.

Az Educatio összegyűjtötte, hogy a különböző felsőoktatási képzéseken szerzett diplomával milyen szakmákban helyezkedhettek el, mennyit kereshettek, illetve azt is, hogy pontosan mit tanulhattok az adott szakon. Ehhez igénybe vették a diplomás-pályakövetési rendszer adatait, amelyek a volt hallgatók által kitöltött kérdőíven alapulnak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ePálya portál) foglalkozás-leírásait, illetve a hivatalos és az intézmények honlapjain található szakleírásokat.

Az oldalon találtok a szakhoz kapcsolódó hasznos linkeket, ha pedig pályakezdők vagytok, a tapasztalataitokat is megírhatjátok. Néhány szakról még nem került fel információ, így érdemes gyakran visszatérni a honlapra. Az öt legnépszerűbb alap- és osztatlan szakon végzettek kilátásairól itt, a második öt legnépszerűbb képzésről kikerülők esélyeiről pedig itt olvashattok.

A legnépszerűbb gazdasági alapszakokról itt találjátok cikkünket.

Íme, az öt, az első helyes jelentkezések száma alapján legnépszerűbb műszaki képzés leírása és a diákok elhelyezkedési esélyei:

1. gépészmérnöki

A gépészmérnöki végzettségű pályakezdők 2013-ban havonta bruttó 285 ezer forintot kerestek, 84 százalékuk diplomát igénylő munkát végzett. A 2010-ben vagy 2012-ben végzett alapdiplomások 16 százaléka tanult, 64 százalékuk dolgozott, 8 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Százból négy pályakezdő volt álláskereső. Az alapdiplomásoknak több mint a negyede, pontosan 27 százalékuk ment tovább mesterszakra. Húszból mindössze egy diák nő.

A gépészmérnöki alapszakon a termékek, gépek, berendezéséről, tervezéséről, gyártásáról, értékesítéséről és üzemeltetéséről, a műszaki fejlesztésről, az üzemi munka szervezéséről és irányításáról tanulhattok.

A végzettséggel elhelyezkedhettek gépészmérnökként, a gépeket működtető és karbantartó gépésztechnikusként. Folyamatoptimalizáló vagy projektfelelős gépészmérnökként az új termékek bevezetését irányíthatjátok, az első tervektől az értékesítésig és termelésig. Dolgozhattok a járműiparban, a műszaki problémákra megoldást kereső gépészeti modellezőként, az épületgépészetben, szakkereskedőként vagy a minőségbiztosítás területén is. A pályakezdők nagy része üzemmérnökként vagy gyártástervezőként dolgozik a gép- és a járműgyártásban, illetve a fémfeldolgozásban.

2. villamosmérnöki

A villamosmérnöki alapszakról kikerülők havonta bruttó 293 ezer forintot vittek haza. Azoknak, akik dolgoznak, nagy többsége - 86 százaléka - talált felsőfokú végzettséget igénylő állást. A 2010-ben vagy 2012-ben végzett friss diplomások 63 százaléka dolgozott 2013-ban, 14 százalékuk tanult, 11 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Százból három pályakezdő keresett éppen állást. Tízből három diák ment tovább mesterszakra. Százból mindössze négy hallgató nő.

A villamosmérnöki alapképzés a korábbi villamosmérnöki, illetve kommunikációtechnikai mérnöki szakok egyesítésével jött létre. A villamos berendezések tervezéséről és üzemeltetéséről tanulhattok az ipari folyamatirányítás, a digitális rendszerek,a  telekommunikáció, az energetika és a járművillamosság területén, de a tantervben szerepelnek  közgazdaság- és vállalkozás-gazdaságtani, illetve jogi kurzusok is.

A végzettséggel elsősorban a villamos berendezések tervezésével, fejlesztésével, illetve a villamos energia fejlesztésével és elosztásával, az energiarendszer irányításával, erőművek üzemeltetésével foglalkozó erősáramú villamosmérnökként, vagy a távközlés, műszer- és irányítástechnika, elektronika, mikrohullámú technika, számítástechnika és navigáció berendezéseivel foglalkozó gyengeáramú villamosmérnökként helyezkedhettek el. A diploma emellett hasznos lehet a fejlesztőmérnöki, termeléstámogató mérnöki, illetve technikusi pozíciókhoz, de szervizmérnökként, termékmenedzserként, üzletkötőként, értékesítőként is.

Így alakul át a képzések rendszere 2016-ra

A megszűnő és új alapképzésekről itt olvashattok. A kivezetésre kerülő mesterszakok listáját itt találjátok. A felsőoktatási szakképzések átalakulásáról itt találjátok cikkünket.

3. műszaki menedzser

A műszaki menedzser szakon végzett pályakezdők havonta bruttó 242 ezer forintot kerestek, a volt hallgatók háromnegyede (74 százalék) diplomás munkakörben helyezkedett el. A 2010-ben vagy 2012-ben végzettek 63 százaléka csak dolgozott, 10 százaléka tanult, 8 százaléka pedig tanult és dolgozott is 2013-ban. Százból hat friss diplomás keresett éppen állást. A hallgatók 18 százaléka ment tovább mesterszakra. A diákok egyharmada nő.

A szak gazdálkodási mérnöki végzettséget ad, és a műszaki, gazdasági, menedzsment ismerereteket ötvözi. A tantervben emellett szerepelnek természettudományi, informatikai, jogi ismeretek is. A képzésről kikerülő szakemberek a mérnöki, technológiai tevékenységeket irányítják, teszik versenyképessé.

A pályakezdők olyan pozíciókban helyezkedtek el, mint az autóalkatrész értékesítő, minőségbiztosítási mérnök, Európai Uniós pályázati tanácsadó, informatikai tanácsadó, irodavezető, kereskedelmi vezető, műszaki koordinátor vagy a rendszergazda. A szak elvégzése után főleg az ingatlanfejlesztés, az üzemeltetés, a beruházás-előkészítés és a kivitelező építőipar területén indultok jó eséllyel.

4. mechatronikai mérnöki

A mechatronikai mérnöki alapszakon végzettek rekordmagas fizetésre számíthatnak: a felmérésben részt vevők havonta bruttó 314 ezer forintot kerestek, 20-ból 19 hallgató diplomás munkakörben dolgozott. Az összes, 2010-ben vagy 2012-ben végzett friss diplomás 42 százaléka dolgozott 2013-ban, 35 százalékuk tanult, 14 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Százból mindössze két pályakezdő keresett éppen állást. Mesterszakra az alapdiplomások több mint fele, pontosan 56 százaléka ment tovább. Száz diákból három nő.

A képzés hét féléves, a diákoknak egy hat hét szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük. Választhatnak, hogy a gépész-, közlekedési-, illetve mechatronikai mérnöki ág felé mennek el, intézménytől függően pedig olyan specializációk közül is, mint a robotrendszer, nanotechnika, biomechatronika. A tantervben szerepelnek finommechanikai, elektronikai, vezérléstechnikai, természettudományos, villamosmérnöki, gépészeti, informatikai és gazdasági ismeretek is. A végzett szakemberek mechatronikai eszközök felhasználásán alapuló gyártási, szerelési, minőségszabályozási folyamatokat irányíthatnak, egyszerűbb mechatronikai szerkezeteket tervezhetnek, mechatronikai rendszereket üzemeltethetnek.

A végzettséggel elhelyezkedhettek mérő- és precíziós berendezésekkel, optikai, laboratóriumi, repülési és hajózási műszerekkel foglalkozó finommechanikai műszerészként, erős- vagy gyengeáramú villamosmérnökként, biztonságtechnikai, haditechnikai, radar-, közlekedési, járműgépész, gépész- vagy épületgépészeti mérnökként is. Olyan területeken találhattok állást, mint a mezőgazdaság, környezetvédelem, űrkutatás, hírközlés, közlekedés, multimédiás vagy éppen katonai eszközök gyártása.

6. építőmérnöki

Az építőmérnöki szakról kikerülő pályakezdők bruttó 199 ezer forintot kerestek, a volt diákok 88 százaléka talált felsőfokú végzettséget igénylő állást. A 2010-ben vagy 2012-ben végzett alapdiplomások fele (51 százalék) dolgozott 2013-ban, 22 százalékuk tanult, 8 százalékuk tanult és dolgozott is egyszerre. Százból hatan kerestek éppen állást. A diákok harmada (35 százalék) tanult tovább mesterszakon. A női hallgatók aránya 27 százalék.

Az építőmérnök szakon nem épületek, hanem magas- és mélyépítésű utak, hidak, vasutak, közművek tervezéséről, kivitelezéséről, üzemeltetéséről tanulhattok, a műszaki tárgyak mellett pedig gazdasági, menedzsment és jogi kurzusokon is részt vesznek a diákok.

A végzettséggel elhelyezkedhettek építésvezetőként, építési műszaki ellenőrként, építésügyi irodavezetőként, vagy éppen a városok, falvak élhetőbbé tételével foglalkozó településfejlesztőként is. Dolgozhattok a tűzrendészet vagy az épület-karbantartás,  az épületgépészet, a műemlékvédelem vagy a műszaki szakoktatás területén is.

A legnépszerűbb műszaki alapképzésekről kikerülő pályakezdők fizetése:

Szak	Havi bruttó átlagbér
gépészmérnöki	285 770
villamosmérnöki	293 421
műszaki menedzser	242 718
mechatronikai mérnöki	314 090
járműmérnöki	n. a.
építőmérnöki	199 286
vegyészmérnöki	257 621
biomérnöki	181 852
logisztikai mérnöki	n. a.
építészmérnöki	167 511

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!