Ma van a magyar kultúra napja, ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Ennek alkalmából összegyűjtöttünk néhány olyan dolgot a Himnuszról, amit kevesen tudnak.
Mi volt a himusz a Himnusz előtt?
A katolikusok néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének volt, míg a református magyaroké a Tebenned bíztunk eleitől fogva (vagyis a 90. zsoltár) volt, de népszerű volt a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta is. A 19. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották.
Hol van most a Himnusz?
A Himnusz (pontosabban a Hymnus) 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg először, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. A kéziratot egyébként évtizedek óta az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.
Minek? Jó a régi!
Egy anekdota szerint Rákosi Mátyás kitervelte, hogy Illyés Gyulával új himnuszt írat, és Kodály Zoltánnal megzenésítteti, de végül a dolog nem jött össze. Illyés nem vállalta, Kodály pedig egy születésnapi fogadáson, amikor unszolták, hogy írjon új himnuszt, állítólag csak ennyit mondott: „Minek, jó a régi!”.
Mégsem az eredetit halljuk?
A Himnusz tempóját az 1920-as években, a világháborús vereséget és a trianoni békediktátumot követően lelassították, az 1930-40-es évek híradófelvételein viszont sokkal gyorsabb, indulószerű ritmusban játszották.
A Himnusz megzenésített változatának felvétele 2 és fél perc hosszú volt, ez azonban nem felelt meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Ezért a díjátadókon ma már lerövidített, felgyorsított változatot halljuk.
Ha külföldre mentek, akkor is veletek lesz
A magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a Himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszik a zenemű kottája.
Négy dolog, amit biztosan nem tudtál Petőfi Sándorról
Pontosabban Petőfi Sándor családjáról. Tudtátok például, hogy Andersen világhírű meséi először Szendrey Júlia fordításában jelentek meg nyomtatásban Magyarországon? Vagy hogy Petőfi halála után Szendrey hozzáment ugyan Horvát Árpád történészhez, de annyira megromlott a kapcsolatuk, hogy külön lakásba költözött? És miért tudunk olyan keveset Petőfi fiáról?
