Így szerezhetnek gyorsabban, jobban fizető állást a pályakezdő diplomások Felnőttképzés
Eduline

Így szerezhetnek gyorsabban, jobban fizető állást a pályakezdő diplomások

Miért fontos a szakmai tapasztalat és az, hogy már az egyetem alatt szerezzetek gyakorlati tudást? Hol érdemes keresgélni, ha szeretnétek már a tanulmányaitok alatt elhelyezkedni? És mit várnak el a cégek az egyetemistáktól? Most minden fontos kérdésre válaszolunk.

Szinte az összes felsőoktatási intézményben kötelező szakmai gyakorlatot ír elő a hallgatók számára, ám emellett a vállalatok több mint 44 százaléka is rendelkezik kidolgozott, folyamatosan működő gyakornoki programmal, harmaduk pedig tervezi ennek kialakítását – derül ki egy friss felmérésből.

Hogy miért fontos?

Az egyetemi évek után a munkaerőpiacra frissen kikerülő egyetemisták nagy része már konkrét elképzeléssel keres állást, azonban a munkáltatóknak is vannak elvárásaik. A legtöbb nagyvállalatnál ma már kompetenciákat keresnek, amelyeket a szakmai gyakorlat alatt remekül lehet fejleszteni. Könnyebben megtanuljátok, hogyan kell csapatban, rövid határidőkkel felelősségteljes munkát végezni? Na pontosan ez az, amit a munkáltatók keresnek, és ez azt, amit az egyetemi előadóteremben nem szerezhettek meg.

A releváns szakmai tapasztalattal rendelkező pályakezdők ráadásul sokkal jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, mint azok, akik csak a párhetes kötelező gyakorlatot végezték el. A hosszabb szakmai gyakorlat jól mutat az önéletrajzban, ráadásul így pályakezdőként is lehet jelentkezni azokra az állásokra, amelyeknél feltétel a „legalább egy-két éves szakmai tapasztalat”.

Persze nem csak a tapasztalat a lényeg. Sok egyetemista helyezkedik el a korábbi munkahelyén, ahol gyakornoki pozícióban is dolgozott. Egy friss, egyetemi gyakornokokat kérdező kutatás pedig ezt számokkal is alátámasztja, ugyanis a válaszadóik majdnem fele (44 százaléka) a gyakorlat lezárultával állásajánlatot is kapott az őt fogadó cégtől. A kapcsolatépítés és az ismeretségi kör bővítése nem feltétlenül szakmai kérdés, de nagyon fontos része a tapasztalatszerzésnek.

HVG Állásbörze: hol, mikor?

Helyszín és időpont:

2018. október 3. 10:00-19:00
2018. október 4. 10:00-17:00

Papp László Budapest Sportaréna (1143 Budapest, Stefánia út 2.), további infó itt

Még jobb a helyzet, ha sikerül az egyetemi tanulmányokhoz illő munkát találni - így nemcsak pénzt kereshettek, de szakmailag is fejlődhettek, talán jövőbeli munkahelyeteket is megtalálhatjátok. Az egyetemi kutatás arról is beszámol, hogy a szakmai gyakorlatot a hallgatók összességében hasznosnak ítélik meg, közel 90 százalékuk másoknak is ajánlaná gyakorlati helyét.

Merre induljak: nagyvállalatok vagy kisebb cégek?

Nem véletlen, hogy egyre több gyakornoki és friss diplomásoknak szóló program indul – ezeket főként azok a nagyvállalatok szervezik, amelyek sok fiatal munkavállalót vesznek fel. Persze ezekbe a programokba nem könnyű bekerülni, a feltételek ugyanis még akkor is szigorúak, ha az adott cég nem csak egy bizonyos szakról vagy képzési területről vár hallgatókat, a túljelentkezés rendszerint többszörös. Az első szűrő mindenhol a motivációs levél és az önéletrajz, amelyben a nyelvtudást, az informatikai ismereteket és (ha van) az addigi szakmai tapasztalatot is fel kell tüntetni. Több nagyvállalatnál idegen nyelvi, informatikai és kompetenciamérő tesztekkel is próbára teszik a jelentkezők felkészültségét, azokat pedig, akik ezeken jó eredményt érnek el, egy személyes interjúra is behívják. A legtöbb ilyen cég csak harmadéves BA- és BSc-szakosokat, valamint mesterképzésen tanulókat fogad, a kiválasztott egyetemisták és főiskolások ugyanis – ígérik a cégek – mentort, gyakornoki fizetést, szakmai feladatokat, kölcsönös szimpátia esetén álláslehetőséget kapnak. Igaz, tőlük is kemény, heti legalább 20 órás munkát várnak el.

Tapasztalat, rugalmasság, pénz: eláruljuk, miért jó egyetemistaként dolgozni

Gyorséttermekben, nagyáruházakban, üzemekben, üzletekben, szórakozóhelyeken, hotelekben, kisebb-nagyobb cégeknél - ezekben a napokban is több tízezer diák dolgozik ilyen munkahelyeken, a nyári hónapokban pedig még több középiskolás, egyetemista és főiskolás vállal munkát. De milyen feladatkörök és gyakornoki programok közül válogathatnak, és hogyan illeszthetik be munkahelyi feladataikat a mindennapjaikba?

A kis- és közepes vállalkozásoknál – amelyek a magyar munkaerő hetven százalékát foglalkoztatják – kevesebb gyakornoki program indul, de némi szerencsével rá lehet találni olyan pozíciókra, amelyekben meg lehet szerezni azt a szakmai tapasztalatot, amire a pályakezdőknek szükségük van. Hol érdemes keresgélni? A kisebb vállalkozások sok esetben magukkal az egyetemi-főiskolai tanszékekkel veszik fel a kapcsolatot, álláskereső portálokon hirdetnek vagy iskolaszövetkezetekkel dolgoznak együtt.

Szakmai gyakorlat iskolaszövetkezeten keresztül

2016 óta az egyetemisták, főiskolások az iskolaszövetkezeteken keresztül vállalt diákmunkával is teljesíthetik a diplomájuk megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot, így két legyet ütnek egy csapásra: pénzt keresnek, mellette pedig megkapják az igazolást, amelyet be kell nyújtaniuk a felsőoktatási intézménynek. Persze vannak feltételek: a jogszabály szerint az iskolaszövetkezetek akkor igazolhatják a szakmai gyakorlatot, ha a diákmunkát kínáló cég arról nyilatkozik, hogy a munka feltételei megfelelnek a szakmai gyakorlat és annak helyszínével szemben támasztott elvárásoknak.

A módosítás több tízezer hallgatót érint, sok végzősnek komoly segítséget jelent. Az államvizsga előtt kötelező szakmai gyakorlatot végezni, a gyakornokoknak sok cég azonban még mindig csak „szakmai fejlődési lehetőséget” biztosít, fizetést nem ad – így azok a hallgatók, akik a diákmunkásként keresett pénzből fedezik kiadásaikat, nehéz helyzetbe kerülnek, az egyetemi-főiskolai órák és a sok esetben heti 20 órás elfoglaltságot jelentő gyakornoki munka mellett ugyanis alig marad idejük és energiájuk diákmunkát vállalni. Ha iskolaszövetkezeten keresztül találnak gyakornoki helyet, fizetést is kapnak és a későbbi elhelyezkedést megkönnyítő szakmai tapasztalatot is megszerzik.

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.