A Chicago Egyetem kutatói azt vizsgálták, mit csinálnak a babonás emberek. A vizsgálat során volt egy csoport ember, akik közül az egyik egy beépített kutató volt, aki olyanokat mondott, hogy „de jó, hogy nem volt autóbalesetem”, majd vagy fán kopogtatott, vagy eldobott egy labdát. Más esetben, ha olyan dolgot mondott, hogy milyen jó, hogy elkerült valamit, csak felemelte a labdát, de nem csinált semmit vele.

A tudósok azt vették észre, hogy az emberek inkább aktívan cselekednek, hogy elkerüljék a balszerencsét, így ők is eldobták a labdát, miután a beépített kutató azt mondta, így megóvhatják magukat a bajtól - írta a howstuffworks.com. Arra a következtetésre jutottak, hogy a cselekvés az, ami igazán fontos a babonás embereknek, nem maga az, mit is csinálnak.

Arra, hogy miért éppen fát kell kopogtatni, a történelemben lehet választ találni. A kereszténység elterjedése előtt, a pogány időkben azt tartották, hogy a fákban tündérek és más misztikus erővel bíró lények, szellemek laknak. Ha valami szerencse érte őket, akkor igyekeztek megkopogtatni egy fát: az első kopogás annak a jele volt, hogy a jó szellemeket hívják, a második pedig a „köszönöm” kifejezése volt.