Ezt jogodban áll olvasni.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa múlt pénteken hozott határozata alapján az alapvető emberi jogok közé emelte az internethez való hozzáférést - írja az Euronews. Ezt azonban néhány tagállam ellenezte, köztük Oroszország, Kína, Szaúd-Arábia, a Dél-afrikai Köztársaság és India. Azt szerették volna elérni, hogy vegyék ki annak elítélését, miszerint egyes államok korlátozhatják a használatot, azaz egyes oldalakat elérhetetlenné tennének (cenzúra).
Egyes kormányok az országos szolgáltatás korlátozásával reagálnak, Törökországban az isztambuli robbantás miatt tették elérhetetlenné a használatot.
Ez a legnagyobb félelmünk: a kormány belelát a magánéletünkbe
A legtöbb 19-29 éves fél attól, hogy mindennek, amit az interneten csinál, nyoma marad, és a tárolt információk az állami szervekhez kerülnek. Annak ellenére, hogy a 19-29 éves fiatalok jelentős többsége érdeklődik a modern technológiák iránt, egyúttal fél attól, hogy mindennek, amit az interneten csinál, nyoma marad, és a szoftverek olyan információt gyűjtenek a felhasználóról, amihez nem járult hozzá - derült ki a K&H legfrissebb reprezentatív felméréséből.
A lépésnek nincs kötelező érvénye, de alapot adhat az elnyomó hatalmakkal szemben küzdő jogvédő szervezeteknek. Az Access Now jogvédő csoportot is említi a portál, akik tavaly 15 korlátozó lépést regisztráltak a világban, idén eddig összesen 20-at.
A most megfogalmazott irányelvek szerint úgy kell elérni a biztonságosabb internethasználatot, hogy azzal ne korlátozzák a teljes hozzáférést az állampolgárok számára. Kiemelték azt is, hogy felelősségre vonhatóvá kell tenni a jogok megsértőit is, a kormányok védjék a privát szférát és segítsék elő, hogy a nők is egyforma oktatásban részesüljenek a technológia területén.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
