Boris Johnson volt londoni polgármester szerint az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kell meghonosítani az EU-tagállamokból érkező munkavállalók esetében is, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként kilépne az Európai Unióból. Nyelvtudás és szakképesítés nélkül nem vállalhatnak a magyarok sem munkát.
A tervezetet Johnson és Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő kedd este. Johnson és Gove a kilépésért kampányoló tábor két frontembere, jóllehet mindketten a kormányzó brit Konzervatív Párt tagjai. A konzervatív párti brit kormány hivatalos álláspontja az, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia.
A két konzervatív politikus által előterjesztett terv szerint Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is. Ez véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.
A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen.
Arról, hogyan hatna a Brexit a kint tanuló magyarokra, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Londoni elemzői vélemények szerint az EU-munkavállalók bevándorlásának korlátozását alaposan megszenvedné a brit gazdaság. Az Oxford Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics legutóbbi tanulmányában kimutatta, hogy a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 közötti évtizedben évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához.
Az Oxford Economics modellszámításai szerint ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az 2030-ra önmagában - a kilépés egyéb negatív gazdasági hatásai nélkül számolva - 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben EU-tagként és a szabad munkaerő-beáramlást fenntartva elérhetne.
