Március 26-án ismét nyári időszámításra kell állítani az órákat.

 

Az óraátállítás ötlete egyáltalán nem új. Az viszont, hogy van-e értelme, meglehetősen vitatott mostanában. Íme néhány tény róla:

1. Az óraátállítás nagyon régi ötlet

Az ókori Rómában általános volt a nappal aktuális hosszához igazítani a vízórákat, a vízmennyiség variálásával. Elektromosság nélkül inkább az volt a rendhagyó, ha valakinek a napirendje nem a fényviszonyokat követte, főleg mivel Rómában éjszaka szinte csak rendkívlü gyorsan közlekedő szállítókocsik és rablók voltak a sötét, kanyargós utcákon.

2. Az óraátállítás nagyon új ötlet

A modern korban Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben. A mai formájában azonban csak 1916óta létezik. Németország vezette be először, hogy a háború alatt spóroljon a világítással. A háború alatt átvette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is, de utána visszaálltak a normális időszámításra, egészen a második világháborúig. Általánossá Európában csak a '80-as évekre vált a használata.

3. Valószínűleg nem járunk jól vele

Az elmúlt évtizedekben többen megkérdőjelezték az óraátállítás mellett szóló érveket, és számszerűsíteni kezdték a hatásait. Az eredmény lehangoló: nem mutatható ki érdemi spórolás vagy egészségjavulás és a balesetek száma sem csökken. Cserébe viszont rengeteg pénzbe kerül. Károkat okoz a viszonteladóknak, a tőzsdének és még a mezőgazdaságnak is, az USA-ban évente többmilliárd dolláros veszteséget okozva.