A 25 és 64 év közötti korosztály tanulási kedvét mérték fel az EU friss statisztikáiban, Magyarország a tizedik helyen áll.

Az élethosszig tartó tanulásról készít minden évben felmérést az Eurostat. Azt nézik meg, hogy a 25 és 64 év közötti korosztály hány százaléka vesz részt valamilyen felnőtt képzésben az európai országokban.

Magyarország a 10. helyen áll

A 2022-es évről szóló statisztikák szerint Magyarországon a felmért korosztály 7,9 százaléka képezi magát valamilyen területen.

Magyarországot Lengyelország, Románia, majd Horvátország követi, a legrosszabbul Szerbia teljesített. Első helyen Svédország áll, ott a felnőttek 36,2 százaléka tanul, őket követi Dánia, Hollandia és Finnország. Az összes ország statisztikáját itt találjátok:

Általában a felnőttkori tanulás minden céltudatos tanulási tevékenységet magába foglal, legyen az formális vagy informális, a lényeg, hogy a célja az, hogy a résztvevők tudását, készségeit és kompetenciáit fejlesszék. A tanulás szándéka vagy célja különbözteti meg ezeket a tevékenységeket a nem tanulási tevékenységektől, például a kulturális vagy sporttevékenységektől.

A felnőttkori tanulás fontos a munkaerő-piacon tapasztalható digitalizáció és automatizálás szempontjából. Az alkalmazottaknak alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz, és új digitális készségeket kell elsajátítaniuk, és néhány esetben teljesen át kell képezniük magukat, mivel egyes szakmák a technikai fejlődés miatt idővel megszűnnek majd.

A felnőttkori tanulás javíthatja a foglalkoztathatóságot, ösztönönzi az innovációt, biztosítja a társadalmi megbecsültséget, és csökkenti a digitális készségek terén fennálló szakadékot. A felnőttkori tanulás fontosságát tükrözi az az uniós szintű célkitűzés, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 60%-a vegyen részt valamilyen képzésben.