Bruttó 500 ezer forint - a KSH szerint júliusban ilyen volt az átlagfizetés Felnőttképzés
Eduline/MTI

Bruttó 500 ezer forint - a KSH szerint júliusban ilyen volt az átlagfizetés

A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

499 952 forint volt a bruttó átlagkereset idén júliusban, a nettó pedig 344 700 forint – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A medián kereset – azaz a szám, amelynél a dolgozók fele többet keres, másik fele kevesebbet – bruttó 400 900 forint, a nettó mediánkereset pedig 279 400 forint volt.

A vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 510 800 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a nettó kereset 339 700 forint. A feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban 518 800, illetve 405 800 forintot ért el az átlag. Az építőiparban regisztrált 402 800 forintos bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az infokommunikációs szektorban 819 700 forintra, a pénzügyi, biztosítási cégeknél 810 200 forintra ment fel az átlag. A vendéglátás területén 316 900 forintra emelkedett az átlagkereset, a kereskedelemben 462 500, a szállítás, raktározásban 470 ezer forint volt a bruttó átlag. A költségvetési szektorban bruttó 503 400, nettó 334 700 forint volt az átlag közfoglalkoztatottak nélkül. A közigazgatásban bruttó átlagkereset 548 800 forintra emelkedett, a humán egészségügyben 677 ezer forint volt a bruttó átlag, az oktatásban pedig 464 ezer forint - derül ki a KSH júliusi adataiból.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.