Világgazdaság: kevés magyar vesz részt felnőttképzésben Felnőttképzés
Eduline

Világgazdaság: kevés magyar vesz részt felnőttképzésben

A 25 évnél idősebb magyarok mindössze 2,7 százaléka vesz részt valamilyen képzésben, ez az arány pedig alig több mint negyede az unió átlagának, Magyarország a tavalyi Eurostat-adatok szerint hat év alatt még vissza is csúszott e téren: 2003-ban e mutató még 4,5 százalékon állt - írta hétfői számában a Világgazdaság.

A lap szerint az okok összetettek: Magyarországon egyfelől nem része a kultúrának a felnőttkori tanulás, szakemberek azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy már magának a munkának sincs meg az a fajta "becsülete", mint korábban.

Gondot okoz a felnőttképzések meglehetősen zavaros rendszere is, többek között az, hogy a képzőhelyek sokszor féléves tanfolyammal próbálnak kiváltani az állami rendszerben két évig tartó képzést. Ráadásul a résztvevők úgy érzik, fizettek a végzettségükért, ezért nem fogadnak el szigorú vizsgafeltételeket - írta a Világgazdaság.

 
mti

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.