Aki jól tudta a forrásokat értelmezni, és használta az atlaszt, tárgyi tudás nélkül meg tudta szerezni a kettest a töriérettségin, hibátlan megoldás azonban kevés lesz - mondták az eduline által megkérdezett szaktanárok a középszintű töriérettségiről.

„Nagy meglepetés nem érhette a diákokat, középkori városokról szóló kérdések például minden évben vannak a középszintű írásbelin, mindig van egy Árpád-házi vagy egy vegyesházi király, az idén például Károly Róbert gazdasági reformjáról kaptak feladatot a diákok. A XIX. századi politikai eszmék, valamint az 1848/49-es szabadságharc is minden évben előkerül, ez sem okozhatott gondot” – mondta az eduline-nak Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára. Hozzátette: az első feladat Mezopotámiára vonatkozott, nem volt nehéz, de az érettségizők általában arra számítanak, hogy az ókori görögökről vagy rómaiakról lesznek kérdések.

A töritanár szerint a diákok egy részének valószínűleg a közép-európai régió rendszerváltás utáni gazdasági teljesítményére vonatkozó feladattal volt problémája – elsősorban a feladat „D” részével. „A 12-es feladat a helyi önkormányzatokról szólt, ezt a témát nem szokták szeretni a középiskolások, de a feladat nem volt bonyolult, így a nagy részük valószínűleg jól oldotta meg” – magyarázta.

Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Az emelt szintű töriérettségi első részének feladatairól itt olvashattok.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a középszintű feladatsor nem hivatalos megoldásával!

Bejött az érettségizők tippje, de becsapós feladat is van a törivizsgán - itt az első tanári értékelés a középszintű töriérettségiről

1956 és Nagy Imre a középszintű töriérettségi második részében - friss infók

A bolsevik diktatúráról, a rendszerváltásról és Magyarország gazdasági teljesítményéről is kaptak feladatot a diákok a középszintű töriérettségi első részében

„Aki 100 százalékos dolgozatot akart írni, annak nehéz dolga volt, mert nagyon sok feladatban voltak buktatók. Persze voltak egészen triviális részek is, ahol csak le kellett olvasni a választ a térképről. Egy kicsit elgondolkodtatóbbak voltak a feladatok, mint tavaly vagy tavalyelőtt, viszont ami meglepő volt, hogy a középszintű érettségi első részében egyetlen évszámot sem kértek a vizsgázóktól” – mondta az eduline-nak Mozsolics Péter, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítőjének oktatója a könnyebbek közé sorolta az 1848/49-es szabadságharcról, valamint a XIX. századi politikai eszmékről szóló kérdéseket.

„A közép-európai országok gazdaságához kapcsolódó feladat meglepő volt, a földrajzérettségin is megállta volna a helyét, tárgyi tudás nem kellett hozzá. A 2-es feladat C része pedig kifejezetten problémás volt. A helyi önkormányzatok működéséről szóló 12-es feladat is becsapós, alaposan el kellett olvasni a szöveget. Nem vagyok biztos abban, hogy ezt a témát a középiskolákban részletesen veszik” – magyarázta, hozzátéve: három feladat is volt az első részben, amely az 1990 utáni időszakhoz kapcsolódik.

Esszéfeladatok: az invesztitúraharc a favorit?

Szabó Roland szerint az egyetemes történelmi témák közül az invesztitúraharc lesz a népszerűbb, „jól megfogható téma, míg a másik feladat az ipari forradalom egy speciális momentumára, szeletére kérdez rá” . „Egyébként is tipikus hiba szokott lenni a középszintű érettségin, hogy a diákok nem a megadott témáról írnak. Ezeknek az esszéfeladatoknak az a lényege, hogy egy témakör megadott momentumát kell jól körbejárni” – magyarázza az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára, hozzátéve: fontos, hogy a vizsgázóknak térben és időben is el kell helyezni a témát, ha ezt nem teszik, értékes pontokat fognak veszíteni.

„Az is fontos, hogy a forrás csak kiindulópont, nem azt kell felsorolni, hogy mi áll a szövegben, vagy milyen adatok szerepelnek az ábrán, hanem azokból kell következtetéseket levonni. Az is probléma, ha a diákok egyáltalán nem használják a forrásokat, ezért négy pontot vonnak le a javítók” – tette hozzá.  A szaktanár szerint a végzősök a gazdasági és a népesedéssel kapcsolatos témákat kevésbé szeretik, „a politikatörténet és a hadtörténet sokkal jobban szokott menni nekik”, ezért a 20. feladatot valószínűleg kevesen választották, „pedig nagyon ötletes választás volt a Kosztolányi-mű”.

Mozsolics Péter, a Studium Generale szekcióvezetője szerint az esszéfeladatok korrektek voltak, igaz, voltak olyan témák, amelyeknél a forrást alig lehetett használni. „A magyar témák közül Hunyadi és Kossuth is könnyű volt, Kossuth egyébként is fontos téma, számítani lehetett rá. A 20-as feladatot valószínűleg nagyon kevesen választották, mert tipikusan ez az a téma, amelyet nem vesznek át alaposan a tanárok” – magyarázta, hozzátéve: a rövid esszék közül a tatárjárás és a dualizmus kori ipar lehetett a legnépszerűbb, az 1956-os témát valószínűleg azért választották kevesebben, mert Nagy Imre szerepéről kellett írni, ez pedig nehéz feladat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!