Personal statement - a kifejezés ismerős lehet azok számára, akik valamelyik angol egyetemen szeretnének továbbtanulni. A brit felvételi folyamat alapelemének megírása nem könnyű feladat, de az Euroexam szakértőinek tanácsaival meggyőző personal statementet készíthettek.

Cikksorozatunk előző részeiben már olvashattatok arról, hogy a brit egyetemi felvételi másfél-két éves folyamat, egymásba fonódó, egymásra épülő tevékenységekkel, szigorú határidőkkel.

A folyamat talán legfontosabb, önmagában is hónapokat (vagy még több időt) igénybe vevő eleme a „personal statement” (PS) megírása. Beadási határideje megegyezik a jelentkezési határidővel (a következő felvételi szezonban 2018. jan. 15.), kivéve, ha Oxfordba vagy a Cambridge-re szeretnétek jelentkezni, ebben az esetben a határidő 2017. október 15-e.

A personal statement a kiválasztási folyamat alapeleme, az egyetemek egyértelműen ez alapján választanak a jelentkezők közül. Minden további elvárást - érettségi jegyek, angolnyelv-tudás - az offerben (hogy mi az az offer, arról ebben a cikkben olvashattok) körülbelül két hónappal később adnak majd meg az egyetemek, miután a personal statement alapján eldöntötték, hogy helyet ajánlanak nektek.

Miért olyan fontos a personal statement?

Mert a jelentkezők (majdani) érettségi eredményeiben nincs nagy különbség, az csak a végső szelekciót befolyásolja, ugyanez a szerepe a nyelvi elvárásoknak is, meggyőző ajánlást pedig könnyen lehet szerezni, íratni.

Viszont a personal statementben leírhattok minden olyan dolgot, amellyel meggyőzhetitek a kiválasztott egyetem, egyetemek képviselőit arról, hogy különlegesek vagytok, rendelkeztek azokkal a tanulmányi és élettapasztalatokkal, illetve motivációval, amelyek alapján alkalmasnak találhatnak az adott kurzus elvégzésére.

Miért kihívás meggyőző personal statementet írni?

Mert egy 4000 karakteres (a teljes szöveg nem lehet hosszabb 47 sornál), egyszerre esszészerű, tematikus és mégis személyes szöveg megírására egy átlagos középiskolás nincs felkészülve, a nyelviskolák sem foglalkoztak eddig ilyesmivel. A 11. évfolyamos diákok egy része ráadásul valószínűleg úgy érzi, nincs semmi - vagy legalábbis nincs sok minden -, amit beleírhatna. Iskolai tantárgyairól, iskolán kívüli tevékenységekről persze mindenki ír majd, de kérdés: ez vajon mire elég?

Mivel legfeljebb öt szakra jelentkezhettek, de csak egyetlen personal statementet írhattok, ebben az egy szövegben kell összefoglalnotok terveiteket úgy, hogy mindegyik megjelölt egyetemi szak képviselői azt érezzék, nekik szól az egész.

Felkészülés

A PS-t januárban kell leadni, de érdemes már egy-másfél évvel előbb elkezdeni a tervezést, elsősorban azért, hogy legyen tartalom, amire hivatkozhattok. Milyen szakok érdekelnek? Akkor a kapcsolódó tantárgyak mellett az iskolán kívüli aktivitásotokat részben az egyetemi felvételi témáihoz kell igazítani:

Például ha környezetvédelmet szeretnétek tanulni, érdemes környezettudatosságra ösztönző helyi szervezeteknél önkénteskedni. Ha a zoológia érdekel titeket, állatkertben vagy állatmenhelyen vállalhattok gyakornoki vagy önkéntes munkát, ha a társadalomtudomány, kisebbségvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknél érdemes rendszeresen önkénteskedni vagy gyakornoki munkát vállalni.

A jól megválasztott, iskolán kívüli szakmai tevékenységekkel bizonyíthatjátok azt, hogy motiváltak vagytok, szívesen tanultok, fejlesztitek képességeiteket, továbbképzitek magatokat. Ugyanakkor arról is árulkodik, hogy képesek vagytok hatékony munkavégzésre és élményszerzésre a komfortzónátokon, az  alapvető kötelezettségeiteken túl is, és olyan készségekre, ismeretekre, tudásra tettetek szert, amelyek alkalmassá tesznek titeket az adott szakon tanulásra.

És ami a legfontosabb: nem csak utalgattok a personal statementben a különböző készségeitekre, minden leírt szó mögött ott van a konkrét szervezet, ahol szakmai munkát végeztetek. Ha a fentieket meggyőzően, választékosan, legalább C1-es szintű angolsággal, jól szerkesztve, tagolva írjátok le (maximum 4000 karakterben), jó esélyetek van arra, hogy az egyéni tapasztalaitok és a motivációtok igazolásával az esélyesek közé kerüljetek.

Egy példa

Mutatunk egy példát arra, hogyan lehet egy personal statementben három egyetem különböző szakjaira okosan utalni. Andrea (akinek nem ez az igazi neve) öt egyetemre jelentkezett az alábbiakban vázlatosan bemutatott, szuperül megírt personal statementjével, és négyre (köztük Cambridge-be és Edinburgh-be) fel is vették. Andrea választott szakjai: földrajz, biológia és környezetvédelem-tudomány (valójában a környezetvédelem érdekelte legjobban, de nem mindenhol tudott ilyen szakot választani). Az alábbi nyolc bekezdés jól illusztrálja, hogy oldotta meg a nehézségeket. 1. bekezdés: A szakok, szakmai érdeklődési területek úgy megfogalmazva, hogy az összes szakról szó van benne, és a globális kihívásokra is utal 2. bekezdés: Érdeklődési körökhöz kapcsolódó konkrét gyerekkori élmények (ilyen messzire visszamenni talán túlzás, de Andrea ezt is jól meg tudta fogalmazni) 3. bekezdés: Releváns középiskolai tárgyak, tanulmányok bemutatása a szakok szempontjából fontos összes témakör kihangsúlyozásával 4. bekezdés: A felkészülés állomásainak felsorolása szakmai szemszögből 5. bekezdés: Önálló kutatási érdeklődés és tevékenységek bemutatása, szervezetek megjelölésével, amelyeknél Andrea tevékenykedett 6. bekezdés: Önkéntes alapon, civil szervezetteknél folytatott releváns tevékenységek, és az ezek során szerzett speciális készségek, ismeretek bemutatása 7. bekezdés: Személyes – nem szakmai érdeklődési körök, készségek, tapasztalatok (ezek fontosak, de kevésbé hangsúlyosak, mint a szakmaiak) 8. bekezdés: A nemzetközi tanulási helyzethez alkalmazkodás képességének bemutatása (ezt az egyetemek fontosnak gondolják, de nehéz megfogalmazni, ha még nem töltöttetek hosszabb időt külföldön tanulással). Ez csak egy példa a komplex elvárások kezelésére, a végső megoldást mindenkinek magának kell megtalálnia, önállóan, persze segítséget igénybe véve.

Csak olyat írjatok le, amit bármikor igazolni tudtok. Nem csak a Cambridge vagy az Oxford hívhat interjúra – akár az egyetemre, akár egy skype-os változatra. Márpedig annak az egyik célja többek között az, hogy a PS-ben leírtakat még részletesebben kifejthessétek.

Másolni sem érdemes, ez ugyanis az első, amit ellenőriznek: a beérkező personal statementeket átfuttatják egy plágiumszűrőn, és ha fennakad, akkor vége a felvételi eljárásnak. Az egyéni megfogalmazások azért is fontosak, mert minták ezreit találjátok mind a UCAS, mind sok, felkészítést is vállaló honlapon, valamint minden egyetem honlapján. Könnyű beleesni a csapdába, hogy innen-onnan csipegessetek, de nem éri meg.

Kezdjétek időben!

Kezdjetek hosszú távú tervezéssel, találjátok ki, mi mindent kell csinálnotok, hogy releváns, odaillő tartalommal tölthessétek meg a PS-et. Segítséget itt kaphattok.