Milyen szerepe van az alkalmassági vizsgának az egyetemi-főiskolai felvételin, és mi történik akkor, ha valaki nem megy el a vizsgára? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Ahogy korábban már írtunk róla, több alap- és osztatlan képzésen is előírták az alkalmassági vizsgát.
Az alkalmassági vizsgán nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelik a teljesítményeteket. Fontos tudni, hogy aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, tehát az adott szakra nem kerülhet be.
Ilyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felvételin
Változnak-e 2018-ban a felvételi minimumponthatárai? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Újra szeretnék felvételizni, de 300-nál kevesebb pontom van. Emelkedett a minimumponthatár? Vagy maradt a tavalyi? 2018-ban marad a 2017-es minimumponthatár: - alap- és osztatlan szakon 280 pont - felsőoktatási szakképzésen 240 pont- mesterképzésen 50 pont Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
