Mit kérdeznek a pályaalkalmassági vizsgálaton a tanárjelöltektől? Kell előre készülni, és minden intézményben "le kell vizsgázni"? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

Mit kell tartalmaznia az osztatlan tanárszakra jelentkezők motivációs levelének? Ezen kívül lesz szóbeli elbeszélgetés is?
Az osztatlan tanárszakra (közismereti, szakmai, művészeti) jelentkezők számára kötelező pályaalkalmassági vizsgálatnak három része van. Először a felvételiző által előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetnek a jelentkező pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút fejlődési terveiről, illetve arról, hogy miért kíván tanár lenni - az eddigi eredmények mellett ezeket mindenképpen érdemes beleírni a motivációs levélbe is.
Ezután vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján kell egy konkrét nevelési helyzetet értelmeznetek és értékelnetek, vagy egy általatok választott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszámolnotok, a nevelési szempontok kiemelésével, 15-20 percben. A háromfős bizottság az adott intézmény tanárképzésben részt vevő pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakembereiből áll.
Fontos: ha több egyetemre, főiskolára is jelentkeztek, csak az első helyen megjelölt intézményben kell részt vennetek a vizsgálaton. A pályaalkalmassági eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet - ha nem feleltek meg, nem kerülhettek be osztatlan tanárképzésre.
Nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányokat, többek között az egy éves szakmai gyakorlatot. Az osztatlan tanárképzésről itt olvashattok részletesen. A 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |