Külföldi egyetemekre felvételiző magyar diákokról jelentetett meg riportot a német Der Spiegel. A lapnak nyilatkozó végzős középiskolások többsége a hallgatói szerződés miatt döntött úgy, hogy magyar egyetemre, főiskolára be sem adja a jelentkezési lapját, inkább külföldön próbál szerencsét.

Még gyerek voltam, amikor Magyarország belépett az EU-ba. Úgy nőttem fel, hogy szabadon lehet mozogni. Aztán jött a felsőoktatási reform, és úgy döntöttem, hogy csak külföldi egyetemre pályázom. Se a terveimmel, se az elveimmel nem egyezik a hallgatói szerződés aláírása.

Az osztályomból rajtam kívül heten pályáztak külföldre, de én vagyok az egyetlen, aki Magyarországon meg sem próbálja a felvételit. Már több éve játszottam azzal a gondolattal, hogy elhagyom az országot. Időközben felvettek Skóciában a glasgow-i egyetemre, business és management szakra.

Az egyetem a száz legjobbhoz tartozik, ez fontos volt nekem. Az osztályomból három barátomat felvették ugyanoda, a koleszban már foglaltunk is szobát.

Természetesen Skóciában sok minden drágább. A koleszszoba 100 ezer forintba fog kerülni, lényegesen többe, mint egy albérlet Budapesten. De a szüleim támogatni fognak, és diákmunkát is akarok vállalni. Dombi András, 19 éves

A német tannyelvű Thomas Mann Gimnáziumba járok. Az évfolyamomban 20 magyar és 14 külföldi diák van, a magyar érettségizők közül csak hárman akarnak az országban maradni.

Én Münchenben szeretnék jogot hallgatni, ezen kívül Heidelbergbe, Freiburgba és Passauba felvételiztem. Az oktatási reform mindannyiunk talpa alól kihúzta a talajt. Ha Magyarországon tanulnék jogot, akkor itt kellene dolgoznom tíz évig. A kormány azt mondja, hogy igyekszik munkahelyeket teremteni, de nem vállal rá garanciát. Buzál Anna, 20 éves

Bécsben orvosi informatikát fogok tanulni.  Még nem lehet Dunát rekeszteni ilyen szakemberekkel, egy nyugati egyetemről származó diplomának még mindig jobb hírneve van, mint egy budapesti egyetemről származónak. Egri Gábor, 20 éves

Az osztályomból négyen mennek Dániába, hárman Skóciába, én pedig Bécsbe. A felsőoktatás reformja megkönnyítette az elhatározásomat, hogy külföldön tanulok tovább. Ősztől Bécsben „transzkulturális kommunikáció“ szakra fogok járni. Bécsben drágább az élet, mint Magyarországon, havi 600-700 euróval tervezek. De a szüleim évek óta tettek félre pénzt a tanulmányaimra, és én is megtakarítottam valamennyit diákmunkából. Ertl Kata Anna, 19 éves

Már évek óta terveztem, hogy közgazdász szakra megyek. A jelentkezési határidő előtt egy hónappal jött az oktatási reform. Alig látok esélyt arra, hogy felvegyenek államilag finanszírozott helyre.

A nyílt napon már körülnéztem a bécsi egyetemen. A magyarok, akik ott tanulnak, nagyon kedvesek voltak. Egy lány azt mesélte, hogy óránként 3000 forintot kap azért, mert vigyáz két kiskutyára. Magyarországon sok diákmunkáért csak 500 forintot kap az ember óránként. Az osztályomból hárman készülnek külföldre, hárman-négyen pedig még gondolkoznak.

Azt mondták, hogy azért csökkentik a jogász- és gazdasági képzések állami támogatású helyeit, mert ők a diploma után probléma nélkül el tudnak helyezkedni. Pályakezdőként nettó 180-200 ezer forintnál nem lehet többet keresni, nem szeretnék ebből még hitelt is törleszteni. Hevesi Nikolett, 18 éves