Két hét múlva 106 ezer felvételiző sorsa dől el - évről évre ugyanaz az algoritmus sorolja be a jelentkezőket az egyetemek, főiskolák képzéseire. Megmutatjuk, hová kerülnek a jelentkezési lapok, kik bontják ki a borítékokat, és mi alapán határozzák meg a ponthatárokat.

Hová kerül az a sok papír?

Az elekronikusan, illetve postán beérkező jelentkezéseket az Educatio Nonprofit Kft. dolgozza fel: februártól augusztusig, a keresztféléves, az általános és a pótfelvételi idején körülbelül hetven ember dolgozik a több mint egymillió dokumentum feldolgozásán.

Míg 2008-ban a felvételizők mindössze 13 százaléka jelentkezett elektronikusan, 2014-re az arányuk 97 százalékra nőtt. A "papíros" jelentkezők számának visszaesése miatt jövőre már csak elektronikusan lehet felvételizni. Persze még így is bőven van munka: ahogy az ELTEvízió videójából kiderül, az Educatio munkatársai a jelentkezési és a hitelesítő adatlapok beérkezése után jó néhány napig borítékokat bontogatnak, utána pedig minden adatlapot egyesével átnéznek és beszkennelnek.

Később ellenőrzik, hogy beérkeztek-e a pontszámításhoz szükséges dokumentumok, és megfelelő-e a formátumuk – például hogy minden oldalt beszkennelt-e a jelentkező, és szerepel-e rajtuk a felvételi azonosító. Semmilyen információ nem kerülhet ki: az adatfeldolgozóknak egy titoktartási szerződést is alá kell írniuk, a terembe pedig, ahol a munka folyik, csak kártyával lehet belépni.

Hogyan húzzák a ponthatárokat?

Most még senki nem tudhatja biztosan, bekerül-e a kiválasztott szakra (legfeljebb sejthet ezt-azt), az egyetemre, főiskolára jelentkezőket ugyanis július 10. után rangsorolják, amikor már az összes bizonyítvány, igazolás beérkezett, és aki akarta, módosította a megjelölt szakok sorrendjét.

Azt, hogy milyen pontszámmal lehet bekerülni egy adott képzésre – annak a tizenhat népszerű szaknak a kivételével, amelyen az idén is központi ponthatárt határoztak meg -, az intézmény által meghatározott kapacitás és a jelentkezők száma, illetve pontszáma dönti el. A szakos kapacitás, amelyet a felvi.hu-n, az adott szaknál tudtok megnézni, azt mutatja, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges formára minimum, illetve maximum hány hallgató kerülhet be.

Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre. Ha az adott szakon már beteltek a férőhelyek, a többieket a második helyen megjelölt képzésre veszik fel.

És hogy mit mutat a ponthatár? Ha például az ELTE anglisztika szakára 230 hallgatót vehetnek fel, a ponthatár a 230. jelentkező pontszáma lesz. Mely egyetemeken, főiskolákon a legnagyobb a túljelentkezés? Itt nézhetitek meg, a nagy egyetemek kapacitásszámait pedig itt találjátok.

Csak egy szak maradhat

Függetlenül attól, hogy hány képzést jelölt meg, mindenki csak egy szakra kerülhet be. A felvételi algoritmus az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – itt a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő. Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be.

Minden a 2014-es felvételiről

Az eduline pontszámító kalkulátora

A 2013-as ponthatárok

Pontszámítási szabályok

A legnépszerűbb szakok várható ponthatárai

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.