Összesen 41 állami ösztöndíjas képzésen lesz központi ponthatár, emelkedik a minimumponthatár, duális képzések is indulnak szeptembertől, és csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a 2015-ös felvételire. Íme, a legfontosabb változások.
Újabb 25 szakon húztak központi ponthatárt
Az eddigi 16 mellett további 25 szakon határozott meg központi ponthatárt a felsőoktatási államtitkárság a 2015-ös felvételin: aki ezt nem éri el, csak önköltséges képzésre kerülhet be. A gazdasági alapképzések és az osztatlan jogász szak mellett központi ponthatár lesz többek között az általános orvosi, a fogorvosi, a magyar, a szociológia és a szabad bölcsészet alapszakon is - a teljes listát a ponthatárokkal itt nézhetitek meg.
Az államtitkárság szerint a 16 szakon a hallgatók 10-20 százaléka, a 25 másik szakon viszont a hallgatók legalább 90 százaléka szerezhet majd ösztöndíjas helyet. A következő években még több képzésen állapíthatnak meg központi ponhatárt. A 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkünket itt olvashatjátok.
Emelkedik a minimumponthatár
A 2015-ös felvételin az alap- és osztatlan szakokon már 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérniük a jelentkezőknek - aki ennél kevesebb pontott szerez, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.
A minimumponthatár - a jelenlegi állás szerint - a 2016-os felvételin emelkedik utoljára, az alap- és osztatlan képzéseken 300, a felsőoktatási szakképzéseken 260 pontra. A 2015-ös felvételi pontszámítási szabályokról itt olvashattok.
Csak online lehet jelentkezni
2015-től megszűnik a hagyományos jelentkezési lap a felvételin: csak az e-felvételi rendszerén keresztül lehet majd leadni a jelentkezést. Az online felület elindítása óta folyamatosan csökkent a hagyományos jelentkezési lapot használók aránya, tavaly már csak a felvételizők három százaléka választotta ezt a lehetőséget. A részleteket itt olvashatjátok.
Duális képzésre is lehet felvételizni
Eddig 17 felsőoktatási intézmény jelezte, hogy duális képzést indítana a 2015/2016-os tanévben, és a nyolcszázat közelíti azon hallgatók száma, akiket ebben a képzési formában fogadni tudnak. Aki ilyen képzési formára jelentkezik, annak a képzési ideje 48 hét tanévenként, ez majdnem kétszerese a "hagyományos" képzési időnek. Ebből az időszakból 26 hetet a felsőoktatási intézménynél, 22 hetet pedig az adott vállalatnál tölt el a tanuló. További részleteket itt találtok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |