A 2024-es felvételin már 372 ponttal be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként jogra, de költségtérítéses formában volt olyan egyetem, ahol nappali tagozaton már egy erősen közepes-négyes érettségi is elég volt a bejutáshoz. Megnéztük, hogy az idei eljárásban mitől függ, hogy a ponthatárok felfelé vagy éppenséggel lefelé mozdulnak.
Az osztatlan jogászképzésen a többi szakhoz hasonlóan a ponthatárok:
- a szakos kapacitástól (vagyis maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben),
- a jelentkezők számától, illetve
- a jelentkezők pontszámától
függenek.
Vidéken több az állami ösztöndíjas hely
A 2025-ös felvételi eljárásban sem tette közzé az Oktatási Hivatal a szakos kapacitásokat, viszont a képzésterületenként az állami ösztöndíjjal felvehető hallgatók száma nyilvános. Ez a jogászokat képző egyetemeken a következőképpen alakul:
- Debreceni Egyetem: 155 fő
- ELTE: 91 fő
- Károli Gáspár Református Egyetem: 90 fő
- Miskolci Egyetem: 198 fő
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 164 fő
- Pécsi Tudományegyetem: 90 fő
- Széchenyi István Egyetem: 167 fő
- Szegedi Tudományegyetem: 114 fő
Az adatokból látszik, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a vidéki egyetemek (a PTE-t leszámítva) durván kétszerannyi állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg, így feltehetően az idei eljárásban ezekre a helyekre alacsonyabb pontszámmal is be lehet majd kerülni. (Ezekbe a statisztikákban természetesen beletartoznak más jogi szakok, például az igazságügyi igazgatási, nemzetközi tanulmányok stb.)
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Sokszoros a túljelentkezés
Érdemes azt is megjegyezni, hogy bár a képzeletbeli dobogóról éppen lecsúszott, de az osztatlan, nappali tagozatos jogászképzés idén is a top 10 legnépszerűbb szakok között szerepel. A 2025-ös felvételi eljárásban 2654-en jelölték meg az első helyen, míg az összes jelentkezők száma 6853 volt. Tavalyhoz képest az elsőhelyes és az összes jelentkezők száma is mintegy 10 százalékkal emelkedett, ami idén a ponthatárok emelkedéséhez vezethet.
Természetesen az sem mindegy, hogy a felvételizők melyik egyetemet hányadik helyre írták be. Az elsőhelyes jelentkezők száma idén egyetemként a következőképpen alakult:
- Debreceni Egyetem: 277 fő
- ELTE: 844 fő
- Károli Gáspár Református Egyetem: 277 fő
- Miskolci Egyetem: 105 fő
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 579 fő
- Pécsi Tudományegyetem: 183 fő
- Széchenyi István Egyetem: 142 fő
- Szegedi Tudományegyetem: 251 fő
A statisztikákból látszik, hogy legtöbben tavalyhoz hasonlóan az ELTE, a Pázmány, a Károli és a DE állami ösztöndíjas jogi képzésére szeretnének legjobban bekerülni. Tavaly (a debreceni jogi szak kivételével) ezekre a képzésekre 13-14-szeres volt a túljelentkezés, ehhez képest a Debreceni Egyetemen csak hétszeres.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
|
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Ha összevetjük a képzésterületi kapacitásokat az elsőhelyes jelentkezők számával, akkor láthatjuk, hogy idén is sokszoros a túljelentkezés a legnépszerűbb jogi képzésekre, ezért ezeken a helyeken több, mint valószínű, hogy nem fognak csökkenni a ponthatárok.
Tavaly alacsonyabban húzták meg a ponthatárokat
Hogy végül hány pont lehet elég természetesen attól is függ, hogy hogyan sikerült a diákoknak az idei érettségi.
A jogászképzésnél az ELTE-n, a Károlin, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen a történelem mellett a matek vagy a magyar vagy a filozófia vagy pedig a nyelvi érettségi eredménye számít.
A Pázmányon, Miskolci Egyetemen, a Széchenyi Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is ugyanezek tárgyak közül kettőt vesznek figyelembe, de ezeken a helyeken nem kötelező a történelemérettségi eredményeiből számolni a pontokat.
Fontos, hogy a figyelembe vehető tárgyak közül legalább egyből emelt szinten kellett érettségizniük a felvételizőknek. Ahhoz, hogy valaki ki tudja maxolni az érettségi pontokat, hiszen középszintű vizsgáért kevesebb felvételi pont jár, érdemesebb volt két emeltet bevállalnia.
Ugyan hivatalos statisztikák nincsenek, de az Eduline-nak nyilatkozó, történelemből emelt szinten érettségiző diákok azt mondták, hogy az írásbelin kifejezetten barátságos témákat kaptak, de a vizsga első részében egy-egy kérdés azért okozott meglepetést. A magyar emeltet is viszonylag könnyűnek érezték. A matek emelt viszont nem volt ennyire egyszerű, sőt az angol emelt írásbelijét a diákok nehezebbnek érezték a tavalyihoz képest, ami valószínűleg a pontokon is meg fog látszani.
A 2024-es felvételin a 2023-as eljáráshoz képest két egyetemet leszámítva csökkentek a ponthatárok az állami ösztöndíjas nappali képzéseken. Az ELTE-n ugyan egy ponttal, de a Miskolci Egyetemen például 25 ponttal lett tavaly alacsonyabb a ponthatár. A Pázmányon és a Szegedi Tudományegyetemen pedig ugyanannyi pont kellett a bejutáshoz.
A jogászképzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas szakokon a következőképpen alakultak a ponthatárok 2024-ben.
- Debreceni Egyetem: 431 pont
- Eötvös Loránd Tudományegyetem: 476 pont
- Károli Gáspár Református Egyetem: 436 pont
- Miskolci Egyetem: 372 pont
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 467 pont
- Pécsi Tudományegyetem: 421 pont
- Széchenyi István Egyetem: 394 pont
- Szegedi Tudományegyetem: 438 pont
Ha az összes tényezőt figyelembe vesszük, akkor a jelentkezők növekvő száma és a viszonylag könnyebbnek tűnő magyar és történelem emelt miatt a népszerűbb egyetemek jogászképzésein nagy eséllyel néhány ponttal emelkedni fognak.
