A vizsga többi része után az íráskészségről kérdeztük a nyelvtanárt.
Az olvasott szöveg értését és a nyelvhelyességi feladatokat követően a hallás utáni szövegértés és az önálló szövegalkotás feladataival kellett szembenézniük a vizsgázóknak.
Mivel a hallott szövegértés hanganyaga nem jutott el az Eduline-hoz, ezért arról a szaktanár nem tudott véleményt mondani. Az viszont látható a feladatok felépítéséből, hogy az előző évekhez képest nem változott. A döntő az lehet ezekkel kapcsolatban, hogy milyen minőségű volt a hanganyag.
A rövid és hosszú esszék esetében az általunk kérdezett nyelvtanár hasonló véleményt alkotott, akárcsak a vizsga első felével kapcsolatban. "A baráti levélhez fűzött inputszöveg, amire reagálni kellett, feleslegesen bonyolultnak tűnik" - fejtette ki, illetve azt is hozzátette, hogy itt is sok olyan kifejezés volt, ami meghaladja a B1-es nyelvi szintet. "Itt ugye már használhattak szótárat, de nem feltétlenül okos arra használni az időt, hogy az alap szövegben nem ismert/tanult szavakat keresgéljük" - emelte ki.
A rövid esszével kapcsolatban annyit mondott, hogy ahogy tavaly is, idén is rengeteg információt kellett belesűrítsenek a vizsgázók egy rövid 80-100 szavas levélbe. És ahhoz, hogy egybefüggő és értelmes szöveget kapjanak nagyon összeszedetten kell fogalmazniuk.
A középszintű angolérettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:
- az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
- a nyelvhelyességre 18,
- a hallott szöveg értésére 33,
- az íráskészségre pedig szintén 33 jár.
A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze majd az angolérettségi 150 pontja.
Bővebben az angolérettségivel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
