180 perc alatt kellett megoldaniuk az érettségizőknek a középszintű vizsgasort történelemből szerdán. Arról, hogy mennyire érezték nehéznek vagy éppenséggel könnyűnek a feladatsort, milyen témáknak örültek és melyikeknek kevésbé, diákokat kérdeztünk.
Az idei feladatsor első részében többek között az érettségizők az ókori görög és római építészetből, Hunyadi Mátyás háborúiból, valamint a Rákosi-korszakból adtak számot a tudásukról.
A tanulók a vizsga második részében a liberalizmus vagy Európa népessége a 20. század közepétől rövid esszék, illetve a Rákóczi-szabadságharc vagy a bethleni konszolidáció hosszú esszék közül választhattak középszinten.
"Borzasztóan nehéz volt" – mondta csalódottan a vidéki gimnáziumba járó Botond, aki teljesen más esszétémákra számított, inkább a sorozat miatt Hunyadiból, meg Kádár Jánosból készült. Az esszépárosítások közül az európai népesség változását és a Rákóczi-szabadságharcot választotta.
Szerencsére az atlaszból elég sok infót össze tudtam szedni, amire azért lehetett építkezni
– tette hozzá a gimnazista, aki összességében a könnyű első rész miatt egy erős négyesre számít.
Róza, a szegedi gimnazista is nagyon nehéznek találta a vizsgasort, szerinte az első rész is nehezebb volt a tavalyinál.
"A kilencedik, plakátos feladatnál annyira sötét volt a kép, hogy alig tudtam elolvasni a feliratot, viszont a görög-római építészetnek és Mátyás királynak nagyon örültem. Azok a feladatok jól sikerültek" - jegyezte meg a lány, aki Botondhoz hasonlóan a Rákóczi-szabadságharcról és az európai népesség változásáról írt esszét.
Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt, aztán menet közben jöttem rá, hogy mennyire nehéz téma. Az atlaszt gyakorlatilag nem is tudtam használni
– magyarázta Róza, aki ezek után egy erős közepesnek is örülne.
Ehhez képest a budapesti gimnáziumba járó Lara szerint az érettségit józan paraszti ésszel, atlaszból simán meg lehetett írni. A római-görög építészetes feladatnál ajándék volt minden pont.
Az esszétémáknál bár Trianonra számítottam, de a Rákóczi-szabadságharccal is kibékültem, mert egy hónappal ezelőtt az órán részletesen átvettük ezt az anyagot, és elég sok minden megmaradt – fejtette ki a gimnazista, aki a rövid esszék közül az európai népesedés változását választotta, mert a liberalizmusról elmondása szerint semmit sem tudott.
Ugyan a történelemtől tartott legjobban a fővárosi gimnazista Zsófi, mégis úgy érezte, hogy a várakozásaihoz képest jobban sikerült neki a feladatsor.
Az első rész könnyebb volt, mint a tavaly. A görög-római építészetes feladat megadta az önbizalmat, a négyes, korai kapitalizmussal és az ötös, katolikus megújulással foglalkozó feladaton viszonylag sokat gondolkodtam
- mondta.
Zsófi, ugyanúgy mint a többi Eduline-nak megszólaló diák, a Rákóczi-szabadságharcról és az európai népesedés változásáról írt esszét. Ez utóbbi szerinte azért nem volt könnyű, mert egy hatvan évet átölelő korszakról van szó, és először nem nagyon tudta, hova tegye a fókuszt.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt érhetitek el.
