Május 5-én a magyarérettségivel indul az idei tavaszi érettségi szezon.

A vizsgázóknak tavalyhoz hasonlóan az írásbeli érettségi vizsga első részében idén is egy műveltségi tesztet kell majd megoldani, míg a második részben egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé megírása közül választhatnak.

2024-ben az előbbi Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novellája, az utóbbi pedig Babits Mihály költészete volt.

Hogy a két feladattípus közül melyiket lehet egyszerűbben megoldani, az nagyban függ attól is, hogy idén milyen mű szerepel majd a műértelmezésben, és hogy mi, vagy éppen ki lesz a témája az általános témakifejtő esszének.

Évről évre novellában reménykednek

Bár az érettségi vizsgaszabályzata szerint a műértelmezés feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet és drámarészlet is a magyar irodalom bármely korszakából, stíluskorszakából és szerzőtől, a diákok általában novellában reménykednek, hiszen ennek elemzése jól behatárolható szempontok alapján történik.

Ezek a szempontok a novella

• témája,
• címe,
• helyszíne,
• ideje,
• szerkezete,
• az elbeszélő személye,
• szerepelői,
• stílusa.

Így lehet maxpontos a novellaelemzés

Bár azt lehetetlen megjósolni, hogy idén is novellát kapnak-e a diákok a műértelmezésben vagy sem, a fentebb felsorolt szempontokat érdemes észben tartani és novella esetén használni a műelemzéshez. Hogy pontosan hogyan, ahhoz adunk néhány tippet.

Téma

Nem attól lesz műértelmezés az esszétek, hogy leírjátok, mi történt benne. A részletes cselekményleírást tehát kerüljétek. Azt azonban mindenképp fejtsétek ki, hogy mi a kapott szöveg központi témája. Ez lehet például szerelem, háború vagy gyilkosság is.

Cím

Az elemzés során mindenképp térjetek ki a cím és a szöveg kapcsolatára, azon belül is arra, hogy megjelöli-e a szöveg témáját, utal-e valamilyen történésre, esetleg a történet végére, vagy kiemel-e valamilyen visszatérő jelenetet, motívumot.

Helyszín és idő

Az elemzés elején térjetek ki arra, hogy hol és mikor játszódik a kapott történet, milyen hosszú időszakot ölel fel, és hogy végig egy helyszínen játszódik, vagy feltűnnek-e benne más helyszínek is.

Elbeszélő

Mindenképp térjetek ki arra, hogy ki a kapott novella elbeszélője, és hogy ez az elbeszélő része-e a műnek (E/1-ben beszél), vagy egy külső szemlélő (E/3-ban beszél). Amennyiben külső szemlélőről van szó, fontos az elbeszélő attitűdje is (például tárgyilagos, mindentudó, véleményalkotó).

Szereplők

Jellemezzétek a történet szereplőit; beleértve azok külső és belső tulajdonságait. Írhattok az értékrendjeikről, céljaikról, történetbeli szerepeikről is.

Stílus

Stílusát tekintve a kapott mű lehet;

• romantikus, amennyiben fantáziavilág, népies motívumok, eltúlzott karakterek, fordulatokban gazdag történet jellemzi,
• realista, ha a valóságot ábrázolja, az írónak fegyelmezettebb a stílusa és bonyolult lélekábrázolás jellemzi, illetve
• naturalista, ami a realizmus erősebb formája, és
• groteszk is, ha ötvözi a tragikust a komikussal, szélsőségesen összeillő elemeket társít.

Igyekezzetek megállapítani a mű stílusát és írjatok néhány gondolatot arról, hogy erre miből következtettetek.

Szerkezet

A novellák szerkezete öt részből épül fel. Ez az öt szerkezet az

• expozíció (helyszín, szereplők megnevezése),
• bonyodalom (ez az alapkonfliktust jelenti),
• kibontakozás (hosszabb eseménysort jelölt, általában sok feszültség van benne),
• tetőpont (a feszültség a tetőfokára hág, de még nem dőlt el, hogyan végződik a küzdelem), és
• megoldás (ez az események lezárása, általában tragikus vagy nyugodt vég).

Ezeket külön-külön fejtsétek ki az esszétekben és térjetek ki arra is, hogy a novellában a párbeszédek vagy a leírások hangsúlyosabbak-e.

Befejezés

Ha az itt felsorolt szempontok kidolgozásával megvagytok, zárjátok le az elemzéseteket. Ebben írhattok akár saját véleményről is, reflektálva arra, hogy miért aktuális a novella témája a mai világra vagy társadalomra, vagy hogy milyen szerepe, öröksége van a szerzőjének.