Vannak homályos foltok, még egy kicsit nehezen látják át a 2024-től megváltozott felvételi szabályokat a felvételire és felsőoktatásba készülő diákok. Az Educatio Kiállításon arról kérdeztük őket, mennyire vannak képben a pontszámítással, tudják-e például, hogy mennyi a felvételin megszerezhető maximális pontszám.

A válaszok vegyesek voltak. Egyes tanulók azt is tudták, hogy hogyan lehet 500 feletti pontszámot elérni, mások egyelőre a szaktanáraik segítségére támaszkodnak.

Hogy segítsünk nektek átlátni a rendszert, elmagyarázzuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat:

Pontszámítás az alap- és osztatlan szakokon 2025-ben

Kissé döcögve debütált 2024-ben a felsőoktatási felvételi új rendszere, aminek lényege, hogy a kötelező központi szabályok helyett az egyetemek is beleszólhatnak a felvételi követelmények és pontok meghatározásába.

A felsőoktatási felvételi során továbbra is 500 pontos rendszerben számolnak. 200 pontot érnek a középiskolai tanulmányi eredmények, ugyancsak 200 pontot az érettségi eredmények, míg a maximum 100 többletpont odaítélése átkerült az egyetemek hatáskörébe. Központi szabályok helyett így a 2024-es általános felvételi eljárásban már az egyetemek határozhatták meg, pontosan mire és hány pontot adnak, amelyek így egyetemen belül karonként, de akár szakonként is eltérhetnek.

Tanulmányi pontok

A tanulmányi pontokat az új felvételi eljárás szerint öt tantárgy, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), és egy, az egyetemek által meghatározott ötödik érettségi tárgy alapján számolják. Ez az ötödik tantárgy egyetemenként és szakonként eltérő lehet.

A maximum 200 pontot érő tanulmányi pontok fele, tehát 100 pont a középiskolai érettségi bizonyítványban szereplő öt tantárgy százalékos eredményeinek átlagából áll össze. A másik 100 pontot az adott tantárgyak utolsó két tanult évfolyamán kapott év végi osztályzatai összegének kétszerese adja. Ha tehát a felvételiző mind az öt érettségi tantárgyból ötös osztályzatot kapott az utolsó két tanulmányi év végén, az maximális 100 pontot jelent. A csupa négyes 80 pontot ér.

Érettségi pontok

A tanulmányi pontokhoz hasonlóan maximum 200 pontot érnek a felvételiző diák érettségi eredményei a felvételi tárgyakból. Ez két – az egyetemek által meghatározott – érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből tevődik össze. 2024-től azonban más súlyozással veszik figyelembe a középszintű érettségi vizsgán és az emelt szintű vizsgán elért eredményeket.

A középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kapják meg pontokra átszámítva a jelentkezők. Az emelt szintű vizsga százalékos eredményét viszont továbbra is teljes egészében átszámítják. Ez azt jelenti, hogy egy 90 százalékos emelt szintű érettségi továbbra is 90 pontot, viszont egy 90 százalékos középszintű vizsga csak 60 pontot ér.

Nem kötelező az emelt szintű érettségi

Míg korábban legalább egy emelt szintű érettségire volt szükség az egyetemi felvételihez, a jelentkezési számok jelentős visszaesése miatt ezt a jogszabályt visszavonta a kormány.

A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint központilag nem feltétele az emelt szintű érettségi az egyetemi jelentkezésnek. Helyette erről a felsőoktatási intézmények dönthetnek, amelyek tehát határozhatnak úgy, hogy bizonyos szakokon továbbra is megkövetelnek emelt szintű érettségi vizsgát.

Ez nem csupán többet ér, mint a középszintű érettségi vizsga, de pluszpontok, vagyis intézményi pontok is járnak érte. Emelt szintű érettségi vizsgát tenni tehát 2024-től duplán megéri.

Intézményi pontok

Központilag meghatározott többletpontok helyett 2024-től az egyetemek dönthetnek arról, mire és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak a lehetséges 100-ból.

A legtöbb felsőoktatási intézményben továbbra is járnak többletpontok például a(z)

• emelt szintű érettségiért,
• nyelvvizsgáért,
• tanulmányi és sporteredményekért, valamint
• az esélyegyenlőség okán.

A lista azonban a legtöbb egyetemen jelentősen bővült.

Míg a korábbi központi szabályozás szerint például csak a B2 és C1 szintű nyelvvizsgáért jártak pontok, 2024-től vannak egyetemek, amelyek már az A2-es alapfokú nyelvvizsgákat is jutalmazzák. De pontokat érhetnek a részvizsgák is; például ha a jelentkező egyelőre csak a nyelvvizsgája írásbeli vagy szóbeli részét teljesítette sikeresen.

Járhatnak intézményi pontok továbbá többek között

• szakmai tapasztalatért,
• releváns szakképesítésért,
• önkéntes katonai szolgálatért,
• az egyetem saját érettségifelkészítőjén való részvételért,
• és akár hitéletért is.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem esetében például 15 pontot ér, ha a jelentkező a középiskolában katolikus hittant tanult, míg a Károli Gáspár Református Egyetemen 25 pontot ér, ha a felvételiző református iskolában érettségizett.

De olyan egyetemek is vannak, amelyeken a nyílt napon való részvétel és az is intézményi pontot ér, ha a szülő vagy más közeli rokon is az adott egyetemen végzett.

Nincs már központi minimumponthatár

Korábban jogszabály írta elő, hogy az alap- és osztatlan képzésekre felvételizőknek legalább 280 pontot kellett elérniük ahhoz, hogy bejussanak valamelyik magyar egyetemre. Ezt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kellett elérni, más jogcímen adható többletpont (például a versenyeredmény, a hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás) nem számíthatott bele. Amennyiben ez nem sikerült, a felvételiző sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kerülhetett be a felsőoktatásba.

Ez a szabály 2023-ban megszűnt, helyette erről is felsőoktatási intézmények dönthetnek. Vannak egyetemek, ahová már jóval 280 pont alatt be lehet kerülni, míg máshol változott a bejutáshoz szükséges minimumponthatár. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen például minden jelentkezőnek legalább 320 pontot kellett összegyűjtenie, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig minden nappali tagozatos, magyar vagy angol nyelvű képzésen 400 pont lett a bejutási küszöb.

A pontos információkért érdemes az egyetemek honlapjain vagy a felvi.hu felületén tájékozódni.

Duplázás

2025-ben továbbra is lehetséges az, hogy a felvételi pontokat a tanulmányi és az érettségi eredmények beszámítása helyett csak az érettségi eredmények duplázásával számolja az elektronikus felvételi rendszere, amennyiben ez a kedvezőbb lehetőség a jelentkezőnek.

Ez leginkább azoknak a diákoknak kedvező, akik az év végi bizonyítványaikban gyengébb jegyeket kaptak, ellenben az érettségin jól teljesítettek. Számukra a Felvi rendszere a tanulmányi és érettségi pontok helyett az érettségi pontokat duplázza, és ehhez adja hozzá az intézményi pontokat.

Szakképzésből egyetemre

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint azoknak, akik technikumból jelentkeznek egyetemre valamilyen szakirányuknak megfelelő alap- vagy osztatlan képzésre, lehetőségük van arra, hogy érettségi pontjaikat a szakmai vizsgájuk eredményéből számolják.

Ennek kétféle módja van:

• a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy (százalékos) eredményének és a szakmai vizsga (százalékos) eredményének figyelembevételével (összeadásával), vagy
• csak a szakmai vizsga eredményének figyelembevételével, amennyiben az legalább négyes.

„Amennyiben csak a szakmai vizsga eredménye alapján állapítják meg az érettségi pontokat, és a szakmai vizsga minősítése legalább négyes, a jelentkező legfeljebb 400 pontot szerezhet, amelyet a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény négyszerezésével kell meghatározni.”

Ha a szakmai vizsga eredményének százalékos értéke nem állapítható meg, a szakmai vizsga érdemjegye alapján kell a pontot megadni:

• a jeles (5) érdemjegyű szakmai vizsga 100 pontot,
• a jó (4) érdemjegyű szakmai vizsga pedig 80 pontot ér.

Négyesnél rosszabb érdemjegy esetén a szakmai vizsga eredménye szakirányú továbbtanulás esetében sem vehető figyelembe.

Diplomások pontszámítási szabályai

Amennyiben a jelentkező már valamilyen diploma birtokában jelentkezik alap- vagy osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, őt az egyetemek és főiskolák az oklevelük minősítése alapján is rangsorolhatják. Ez maximum 400 pontot érhet, és ehhez adódnak hozzá a többletpontok.

Mesterszakos pontszámítás

A mesterképzésre való felvételinél a jelentkezők pontszámítási szabályai teljesen mások, mint az alap- és osztatlan képzések esetében. Ebben az esetben ugyanis már nem a középiskolai és érettségi eredmények számítanak, hanem például a felsőoktatásban szerzett alapszakos oklevél vagy a szakdolgozat osztályzata. Bizonyos egyetemek szervezhetnek írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsgákat is, és arra kérhetik a felvételizőket, hogy írjanak például önéletrajzot vagy motivációs levelet.

A felvételi szempontjai egyetemenként eltérőek. Közös viszont, hogy a felvételin elérhető maximális pontszám a mesterképzések esetén 100 pont, a minimumponthatár pedig 50.

Ebben az esetben is vannak intézményi pontok, de jóval kevesebb, jellemzően 1–10.

A művészeti, művészközvetítési és sporttudományi terület mesterszakjain és a művész jellegű tanárképzéseken a jelentkezők pontszámát kizárólag gyakorlati vizsga alapján határozzák meg.

A pontszámítási szabályok intézményenként eltérőek, ezért ezeket érdemes a felvi.hu felületén, a meghirdetett képzések leírásánál megnézni.