2024-től változik a felvételi pontszámítás, idén is az egyetemek, főiskolák maguk dönthetik el, hogy húznak-e minimumponthatárt vagy gyakorlatilag eredménytől függetlenül bárkit felvesznek. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
2023 előtt jogszabály határozta meg, hogy legalább mennyi pontot kell elérnie annak, aki egyetemre vagy főiskolára szeretne menni. Az alap-és osztatlan szakokon a minimumponthatár 280 pont volt, amit az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más pluszpontok nélkül kellett elérniük a diákoknak.
Ez finoman szólva sem volt egy megugorhatatlan ponthatár, hiszen hármas középiskolai bizonyítvánnyal és 60 százalék körüli érettségi átlageredménnyel már el lehetett érni a minimumpontot. Ha azonban valakinek ez nem sikerült, akkor sehova sem iratkozhatott be, még akkor sem, ha önköltséges képzésre szeretett volna menni. Nekik egyfajta opciót jelentettek az egyetemeken, főiskolákon indított kétéves felsőoktatási szakképzések, ugyanis ezekre, a diplomát nem adó képzésekre, már 240 ponttal lehetett jelentkezni.
A népszerű egyetemeken, szakokon megmaradt
A 2023-as általános felvételin azonban már eltörölték a kötelezően meghúzott minimumponthatárokat, tavaly már az intézmények dönthettek arról, hogy megszabják-e, hogy legalább hány pontot kell elérni a diákoknak a felvételin, vagy pedig gyakorlatilag a tanulmányi-és érettségi eredményektől függetlenül a jelentkezést bárkinek elérhetővé tették. Az már a tavalyi felvételin is látszott, hogy a legnépszerűbb egyetemeken, szakokon éltek a lehetőséggel, míg a kisebb, kevesebb diákot vonzó, jellemzően vidéki intézményekben eltörölték a minimumponthatárt.
Így fordulhatott elő például az, hogy tavaly többek között a Tokaj-Hegyalja Egyetem önköltséges levelező szőlész-borász mérnöki szakára 130 pontot kellett elérnie, amihez bőven elég volt egy 25-35 százalékos érettségi. De az Edutus Egyetem levelező, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésén sem húzták meg magasan a ponthatárt, hiszen a bekerüléshez mindössze 110 pontra volt szükség. A Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan képzéséhez pedig még ennél is kevesebb, mindössze 108 pont kellett.
Minimumponthatárok 2024-ben
Az idei felvételi eljárásban is a minimumponthatárról az egyetemek, főiskolák döntenek. A helyzetet némiképp bonyolítja, hogy a felsőoktatási intézmények most már saját maguk határozhatják meg azt is, mire adnak intézményi pontot. Az egyetemek pedig nemcsak a nyelvtudást meg az emelt szintű érettségit jutalmazhatják másképpen, hanem egészen furcsa dolgokra adhatnak pluszpontot.
Például a Pázmányon tanévenként 15 pontot, összesen pedig 50 pontot jelenthet - a maximálisan megszerezhető 100 pontból - ha a jelentkező a középiskolai évei alatt katolikus hittanra járt. Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pontot, nemzetközi verseny esetében 5 pontot lehet kapni. A Dunaújvárosi Egyetemen 50 intézményi pont jár annak, ha valaki Pakson vagy Dunaújvárosban érettségizett, és plusz 15 pont pedig azért lehet kapni, ha a jelentkező valamelyik családtagja – nagyszülő, szülő, gyerek, testvér, valamint házastárs – az intézményben tanult.
Van, ahol kitűnő érettségi is kevés
Azoknak azonban, akik valamelyik népszerű egyetemen, szakon szeretnének bekerülni, idén is találkozhatnak a felvételi tájékoztatóban a minimumponthatárral.
Ha valaki például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamelyik alapszakán szeretne ősztől tanulni, akkor legalább 320 pontot kell szereznie, amihez alsó hangon is négyes-ötös érettségire van szüksége. A Corvinuson még ennél is magasabbra tették a lécet, hiszen 400-nál húzták meg minimumponthatárt, amihez nem feltétlen elég a színötös érettségi.
A diákok körében évek óta legnépszerűbb ELTE-n karonként, szakonként változik, hogy hol van minimumponthatár. A Pedagógiai és Pszichológia Karon induló képzésekhez (a pszichológia alapképzés kivételével) szintén legalább 280 pontra van szükség. Ha valaki azonban az évek óta népszerű pszichológia alapszakra szeretne bekerülni, annak alsó hangon 350 pontot kell szereznie a felvételin. A BTK-n szakonként eltérő, hogy húztak-e minimumponthatárt vagy sem. Általában a diákok körében népszerűbb alapszakokon például anglisztika, koreai vagy japán legalább 280 pontot kell elérni a felvételin.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezekre a helyekre a minimumponthatár környéki pontokkal már be lehet kerülni, hiszen, hogy végül hogyan alakulnak a ponthatárok az a kapacitásszámtól és a jelentkezők számától is erősen függ.
