A középszintű "kegyetlen", az emelt szintű biológiaérettségi a vártnál könnyebb volt a diákok szerint Érettségi-felvételi
Székács Linda

A középszintű "kegyetlen", az emelt szintű biológiaérettségi a vártnál könnyebb volt a diákok szerint

Túl vannak az érettségin azok a diákok, akik ötödik vizsgatárgyként a biológiát választották. Míg a középszinten vizsgázók többsége csalódottan és mérgesen, az emeltesek némileg megkönnyebbülve hagyták el a termeket.

Középszinten 3999, emelt szinten 5963 diák adott számot a tudásáról az érettségi vizsgák második hetén, kedden délelőtt biológiából.

A középszintesek 2,5 órán keresztül írták a jellemzően 6-12 feladatból álló, maximum 100 pontos vizsgát, míg az emelt szinten érettségizőknek 240 perc alatt kellett megoldaniuk a 8-10 feladatból és irányított esszéből álló feladatlapot, amivel ők is maximum 100 pontot szerezhettek.

Szívgyógyszerek és patkányok középszinten

"Ez minden volt, csak biosz nem" - véli a középszintű biológia vizsgáról Tamara.

Az Érettségi 2024 csoportba érkezett visszajelzések szerint a középszintű biológiaérettségivel meggyűlt a bajuk a vizsgázóknak. Kaptak feladatokat többek között az emberi szívről, szívgyógyszerekről, a tüdőről és a fogakról. El kellett olvasniuk egy szöveget az invazív patkányokról és megoldaniuk a hozzá kapcsolódó feladatokat, de volt példa a véralvadásról és az olyan emberi betegségekről is, mint a diftéria, a tetanusz és a szalmonella.

A diákok azt írják, a középszintű vizsga kifejezetten nehéz, sőt, "kegyetlen" volt, és az általunk megkérdezett biológiatanár is úgy véli: a szintje már-már megközelítette az emelt szintű vizsgákét.

Nehézség fokozat: 10-ből 7

A középszinttel ellentétben az emelt szintű vizsgáról kevésbé vélekednek negatívan az érettségizők. Az Eduline-nak nyilatkozó Boglárka azt mondja; bár eléggé félt a vizsgától, hiszen a biológiát is érintették a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos változások, a mintafeladatsort pedig kifejezetten rémisztőnek találta, a vizsga végül könnyebb volt, mint amire számított.

Emlékei szerint kaptak feladatokat géntechnológiáról és biokémiáról, míg növénytan csak kevésbé, állattan pedig egyáltalán nem tűnt fel az emelt szintű érettségiben.

A növénytan hiánya más érettségizőknek is feltűnt. A Miskolcon érettségizett Szilvesztert meglepte, hogy alig-alig voltak feladatok ebben a témakörben, ellenben annál több biokémiai alapokra épülő tudásra volt szükség.

"Megbukni nehéz lenne, de a jó jegyért nagyon meg kellett dolgozni" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a feladatok többsége igen komplex tudást igényelt.

Az irányított esszéfeladatban az emelt szinten érettségizők két témakör közül választhattak. Az egyik a növények szaporodásához kapcsolódott, a másikban pedig az emberi szaporodáshoz kötődő témákat kellett körbejárnia a vizsgázóknak. Szó volt benne többek között az ikerterhességről, a megtermékenyítésről és az X, valamint Y-kromoszómát érintő rendellenességekről. Például a Turner-szindrómáról és a Jackson-szindrómáról is.

A diákok számára ez a feladat szimpatikusabb volt; Boglárka és Szilveszter is az emberi szaporodásról szóló esszét és feladatot választotta

 

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie Közoktatás Kurucz Tünde

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie

Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.