Középszinten 3999, emelt szinten 5963 diák adott számot a tudásáról az érettségi vizsgák második hetén, kedden délelőtt biológiából.

A középszintesek 2,5 órán keresztül írták a jellemzően 6-12 feladatból álló, maximum 100 pontos vizsgát, míg az emelt szinten érettségizőknek 240 perc alatt kellett megoldaniuk a 8-10 feladatból és irányított esszéből álló feladatlapot, amivel ők is maximum 100 pontot szerezhettek.

Szívgyógyszerek és patkányok középszinten

"Ez minden volt, csak biosz nem" - véli a középszintű biológia vizsgáról Tamara.

Az Érettségi 2024 csoportba érkezett visszajelzések szerint a középszintű biológiaérettségivel meggyűlt a bajuk a vizsgázóknak. Kaptak feladatokat többek között az emberi szívről, szívgyógyszerekről, a tüdőről és a fogakról. El kellett olvasniuk egy szöveget az invazív patkányokról és megoldaniuk a hozzá kapcsolódó feladatokat, de volt példa a véralvadásról és az olyan emberi betegségekről is, mint a diftéria, a tetanusz és a szalmonella.

A diákok azt írják, a középszintű vizsga kifejezetten nehéz, sőt, "kegyetlen" volt, és az általunk megkérdezett biológiatanár is úgy véli: a szintje már-már megközelítette az emelt szintű vizsgákét.

Nehézség fokozat: 10-ből 7

A középszinttel ellentétben az emelt szintű vizsgáról kevésbé vélekednek negatívan az érettségizők. Az Eduline-nak nyilatkozó Boglárka azt mondja; bár eléggé félt a vizsgától, hiszen a biológiát is érintették a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos változások, a mintafeladatsort pedig kifejezetten rémisztőnek találta, a vizsga végül könnyebb volt, mint amire számított.

Emlékei szerint kaptak feladatokat géntechnológiáról és biokémiáról, míg növénytan csak kevésbé, állattan pedig egyáltalán nem tűnt fel az emelt szintű érettségiben.

A növénytan hiánya más érettségizőknek is feltűnt. A Miskolcon érettségizett Szilvesztert meglepte, hogy alig-alig voltak feladatok ebben a témakörben, ellenben annál több biokémiai alapokra épülő tudásra volt szükség.

"Megbukni nehéz lenne, de a jó jegyért nagyon meg kellett dolgozni" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a feladatok többsége igen komplex tudást igényelt.

Az irányított esszéfeladatban az emelt szinten érettségizők két témakör közül választhattak. Az egyik a növények szaporodásához kapcsolódott, a másikban pedig az emberi szaporodáshoz kötődő témákat kellett körbejárnia a vizsgázóknak. Szó volt benne többek között az ikerterhességről, a megtermékenyítésről és az X, valamint Y-kromoszómát érintő rendellenességekről. Például a Turner-szindrómáról és a Jackson-szindrómáról is.

A diákok számára ez a feladat szimpatikusabb volt; Boglárka és Szilveszter is az emberi szaporodásról szóló esszét és feladatot választotta