Milyen részekből áll az írásbeli vizsga németből, és hány pontot lehet összesen szerezni? Megválaszoljuk az összes felmerülő kérdésetek az első érettségi vizsgahét utolsó tantárgyáról, vagyis a német nyelvről.
A 2024-es érettségi vizsgák első hetének utolsó napján az Oktatási Hivatal adatai szerint középszinten 7772-en, emelt szinten pedig 2332-en érettségiznek német nyelvből. Jóval kevesebben tehát, mint angolból, amiből csütörtökön középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en adtak számot a tudásukról.
Az idegen nyelvi érettségi vizsgák minden nyelvből ugyanúgy épülnek fel. Az írásbelin emelt- és középszinten egyaránt négy vizsgarészt kell teljesíteniük a vizsgázóknak. Ezek megoldására középszinten 180, emelt szinten pedig 240 percet kapnak, ami vizsgarészenként különböző arányban oszlik el, és amiket a tanárok az idő lejártakor beszednek.
| Érettségizzetek velünk! |
|
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Milyen vizsgarészek vannak és hány perc alatt kell megoldani őket?
Ahogy azt az előző bekezdésben említettük, az írásbeli nyelvi érettségik összeszesen négy részből állnak. Ezek vizsgarészek mindkét szinten az
- olvasott szöveg értése,
- nyelvhelyesség,
- hallott szöveg értése
- és az íráskészség, vagyis levélírás.
Szövegértés
Az I. feladatlap, vagyis a szövegértés megoldására a középszintesek 60, az emeltesek 70 percet kapnak. Ebben jellemzően négy hétköznapi nyelvezetű szöveget kapnak a vizsgázók, amiknek az elolvasása után meg kell oldaniuk a hozzájuk tartozó feladatokat. Ezzel mérik fel ugyanis, hogy mennyire sikerült értelmezniük a kapott szövegeket, amik lehetnek egyébként újságcikkek, használati utasítások, menetrendek, hirdetések, levelek és ismeretterjesztő vagy modern szépirodalmi szövegek is.
A hozzájuk tartozó feladat lehet
- feleletválasztós,
- igaz-hamis,
- összepárosítás,
- csoportosítás,
- kiegészítés,
- rövid választ igénylő kérdések vagy
- kiemelt részek helyének azonosítása.
A feladattípusok között lehet például lyukas szöveg kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletből, vagy olyan, hogy négy lehetőség közül kell kiválasztani a szövegkönyezetbe illő kifejezést. De lehet még többek között kiemelt mondatrészek helyének azonosítása, megadott szavak (vagy ragozott-képzett változatuk) beillesztése a szövegbe, illetve szöveg átalakítása megadott szempontok alapján.
Az idő lejártakor ezeket a feladatlapokat szintén beszedik és jön az általában 3 feladatból álló szövegértés, amit középszinten 30, emelten és középszinten is 30 perc alatt kell megoldani.
Hallott szöveg értése
Ezek a vizsgaszabályzat szerint hézköznapi nyelvezetű, érdekes, normális tempójú hanganyagok, általában anyanyelvi beszélők párbeszéde vagy egy történet elmondása, amik játszódhatnak pályaudvarokon, áruházakban vagy rádióban, de lehetnek üzenetrögzítőn elhangzó üzenetek is, esetleg rádiós, tévés hírek, interjúk is némi háttérzajjal, az együttes terjedelmük pedig nagyjából 6-9 perc.
A szövegeket általában kétszer lehet meghallgatni; elsőként egyben, majd a második hallgatás során néhány másodperces szünetekkel.
A hozzájuk tartozó feladatok általában feleletválasztós, igaz-hamis feladatok, vagy rövid választ igénylő kérdések, esetleg időrendi sorrendbe kell tenni az elhangzott információkat. Ezek megoldására nincs külön idősáv, a feladatokat a szöveg hallgatásával párhuzamosan kell megoldani.
Íráskészség
A nyelvi írásbeli érettségik utolsó modulja az íráskészség, amiben a vizsgázóknak általában két szöveget; egy rövidebb és egy hosszabb levelet kell írniuk a megadott témában és a megadott szempontok érintésével.
A szövegalkotás lehet
- rövid, személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés), internetes hozzászólás,
- e-mail,
- meghívó,
- magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.
Ezt a feladatrészt középszinten 60, emelt szinten 90 perc alatt kell teljesíteni.
Ez az egyedüli olyan vizsgarész, amin közép- és emelt szinten is használható segédeszköz, méghozzá egy- vagy kétnyelvű nyomtatott szótár. Ezeket a diákok maguknak biztosítják.
Hány pontot lehet szerezni?
A középszintű, írásbeli németéretségin összesen 117, az emelt szintű írásbeli vizsgán 120 pontot lehet szerezni.
Középszinten
- 33-at az olvasott szöveg értésével,
- 18-at a nyelvhelyességgel,
- 33-t a hallott szöveg értésével és
- 33-at az íráskészséggel.
Emelt szinten pedig minden vizsgarész maximum 30 pontos.
Mi a helyzet a szóbelikkel?
Az emelt szintű szóbeli vizsgák idén június 5-12. között, a középszintűek pedig június 17. és július 3. között lesznek megtartva.
Középszinten a szóbeli 33, emelten pedig 30 pontos.
Mindkét szinten tételeket kell majd húzni, de ezek kidolgozására nem lesz külön idő megadva. Középszinten a tételeket az iskola, emelt szinten az Oktatási Hivatal határozta meg.
A középszinű szóbeli első részében a vizsgáztató tanárral kell beszélgetni egy adott témában Ezt követi majd az önálló kifejtés (szintén egy húzott témáról), a kapott képek alapján, végül pedig egy szituációs, szerepjátékos feladat a kapott témakörben, szintén az egyik vizsgáztató pedagógussal.
Emelt szinten szintén három beszédkészség feladatot kell teljesíteni azzal a különbséggel, hogy szituációs feladat helyett vitázni, véleményeket ütköztetni kell egy adott témáról a vizsgáztató tanárral.
A szóbeli vizsga középszinten 15, emelt szinten 20 perces.
