Sportok, közlekedés, mesterséges intelligencia a németérettségi hallás utáni szövegértésében Érettségi-felvételi
Székács Linda

Sportok, közlekedés, mesterséges intelligencia a németérettségi hallás utáni szövegértésében

Mutatjuk, milyen témákat kaptak a németből középszinten érettségiző diákok a vizsga harmadik, hallás utáni szövegértést mérő részében.

Futás Bécsből Isztambulba, mesterséges intelligencia által működtetett közlekedési lámpák és gyeplabda - ilyen témakörökkel találkoznak a német nyelvből középszinten érettségiző diákok az érettségi hallás utáni szövegértés részében.

A szövegeket kétszer lehet meghallgatni; elsőként egyben, majd a második hallgatás során néhány másodperces szünetekkel. Erre összesen 30 percük van a vizsgázóknak.

A vizsgarészben egyébként általában 2-3 hétköznapi nyelvezetű, érdekes, normális tempójú hanganyagot kapnak a vizsgázók, amik többnyire anyanyelvi beszélők párbeszéde vagy egy történet elmondása. Ezek játszódhatnak pályaudvarokon, áruházakban vagy rádióban, de lehetnek üzenetrögzítőn elhangzó üzenetek is, esetleg rádiós, tévés hírek, interjúk is némi háttérzajjal, az együttes terjedelmük pedig nagyjából 6-9 perc.

A diákok az idei vizsgán igaz-hamis és lyukas szöveges feladatokat kaptak.

A vizsga ugyanúgy épül fel németből is (és egyébként az összes élő idegen nyelvből), mint a csütörtöki angol. Ez azt jelenti tehát, hogy ez is négy részből áll, vagyis egy

  • 33 pontos szövegértésből,
  • 18 pontos nyelvhelyességből,
  • 33 pontos hallott szöveg értésből
  • 33 pontos íráskészségből.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint egyébként középszinten 7772-en, emelt szinten pedig 2332-en érettségiznek német nyelvből. Jóval kevesebben tehát, mint angolból, amiből csütörtökön középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en adtak számot a tudásukról.
Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.