Kommunikáció, fonéma, jelző, vonzat - ez csak néhány azok közül a fogalmak közül, amikkel érdemes tisztában lennetek, hogy jól sikerüljön a magyarérettségitek.

Az idei magyarérettségi számos pontjában más lesz, mint a korábbi évek feladatlapjai. Kikerül a középszintű feladatlapból a gyakorlati szövegalkotás, helyette hangsúlyosabb lesz a nyelvtan és egy műveltségi teszt is része lesz az írásbeli vizsgának, amiben memoritereket és a tanulmányaitok alatt megismert fogalmakat is számonkérhetik.

Hogy milyen fogalmakra számíthattok, abban segítségetekre lehet a 2020-as Nemzeti alaptanterv, továbbá az Oktatási Hivatal oldaláról letölthető kerettanterv.

Az utóbbi szerint magyar nyelvből a  "Kommunikáció – fogalma, eszközei, típusai, zavarai; digitális kommunikáció" témakörben ismernetek ezekkel a fogalmakkal kell tisztában lennetek:

• kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás); kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai finkció, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák); digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai, a hivatalos élet színtereinek szövegtípusai: levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, beadvány, nyilatkozat, meghatalmazás, egyszerű szerződés, önéletrajz

A "nyelvi rendszer, a nyelv szerkezeti jellemzői, a nyelvi elemzés, a magyar és az idegen nyelvek" témakörből ezeket a fogalmakat kell ismernetek:

• nyelvi szintek; a szó alkotóelemei (hang, fonéma, morféma); a szavak osztályozása, osztályozási szempontjai; szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma; mondatrészek: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző; vonzatok; mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat; szórend és jelentés összefüggései

A "szöveg fogalma, típusai; a szövegkohézió, a szövegkompozíció; szövegfajták; szövegértés, szövegalkotás" témakörben ezeket:

• szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet; szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím); szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv); nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés); intertextualitás, összefüggő szóbeli szövegek: előadás, megbeszélés, vita; a magánélet színtereinek szövegtípusai: levél, köszöntő stb.; esszé

"Stilisztika – stílusrétegek, stílushatás, stíluseszközök, szóképek, alakzatok" témában az alábbiakat kell tudnotok:

• stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.); stílusérték (alkalmi és állandó); stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi); stílushatás; néhány gyakoribb szókép és alakzat köznyelvi és irodalmi példákban, jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; metaforikus jelentés; motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; egyjelentésű, többjelentésű szó, azonos alakú szó, rokon értelmű szó, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés

A "retorika- a beszédfajták, a beszéd felépítése, az érvelés" témában ezeket:

• retorika, szónoklat, a szónok feladata, a meggyőzés eszközei: érv és cáfolat; hagyományos és mai beszédfajták; a szónoklat részei, szerkezete, felépítése

"Pragmatika- a megnyilatkozás fogalma, társalgási forduló, beszédaktus, együttműködési elv" témában ezeket:

• megnyilatkozás, társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás; beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció); deixis; együttműködési elv

Az "általános nyelvi ismeretek – a nyelv és a gondolkodás, nyelvtípusok" témakörből ezeket érdemes tudnotok:

• Jel, nyelvi jel, jelrendszer, nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló), nyelvcsalád, kódok, korlátozott és kidolgozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv

"Szótárhasználat" témakörben az alábbiakat:

• értelmező szótár, etimológiai szótár, szinonimaszótár, rétegnyelvi szótár, írói szótár

A "nyelvtörténet- a nyelv változása, nyelvrokonság, nyelvemlékek" témában ezeket:

• nyelvrokonság, nyelvcsalád; uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság; ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor; nyelvemlék; ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó; nyelvújítás, ortológus, neológus; szinkrón és diakrón nyelvszemlélet

A "nyelv rétegződése, nyelvjárások, nyelvi tervezés, nyelvi norma, nyelvünk helyzete a határon túl" témában pedig ezeket:

• nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, nyelvi norma; nyelvváltozatok; vízszintes és függőleges tagolódás; nyelvjárások, regionális köznyelv, tájszó; csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv; szleng, argó; kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség; nemzetiségi nyelvek

Bár mindez elsőre soknak tűnhet, ha az elmúlt években figyeltetek nyelvtan órán, akkor a fogalmak többsége nem okozhat fejtörést, hiszen az adott témakörökhöz kapcsolódva bizonyára sokat beszéltetek róluk és használtátok őket. Fogalommeghatározás ráadásul középszinten nem lesz az érettségiben, azok közül néhányat csak felismernetek kellhet vagy a szövegalkotás során alkalmaznotok.