2023-ban matekból a nyolcadikosok közül, ha valaki már az 50-ből 22 pontot írt a központi felvételin, már jobban teljesített, mint az átlag. Magyarból sem volt sokkal jobb a helyzet. Utánajártunk, miért nehéz magas pontszámot elérni az írásbelin.
Több, mint 72 ezer diák írja holnap a központi írásbelit, köztük 55 ezer nyolcadikos, több mint 10 ezer hatodikos és közel 7 ezer negyedikes. A középiskolát szeptemberben ennél persze jóval többen kezdik, de magyarból és matekból a vizsgát csak annak kell megírnia, aki olyan gimnáziumba, technikumba, vagy szakgimnáziumba készül, ahol ez a felvételi követelmény része.
Általában tíz gimnázium közül nyolc ragaszkodik a vizsgához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces, híresen nehéz írásbeli kitöltését a felvételizőktől.
| Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat? |
|
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
|
A magyar általában jobban sikerül, mint a matek
A diákoknak kétszer 45 percük lesz arra, hogy tíz feladatot megoldjanak magyarból és matekból. Hogy mennyire nehéz magas pontszámot elérni, jól mutatja, hogy tavaly a felvételizők átlagpontszámai a következőképpen alakultak az Oktatási Hivatal statisztikái szerint
magyarból
- 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 35,7 pont
- 6 évfolyam gimnáziumba jelentkezőknél: 35,4 pont
- 9. évfolyamra jelentkezőknél: 33 pont
matekból
- 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 28,5 pont
- 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 29,2 pont
- 9. évfolyamra jelentkezőknél: 21 pont
A tavalyi statisztikákból látszik, hogy mindegyik évfolyamon általában a magyar feladatlap néhány ponttal jobban sikerült, mint a matek.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
A 2020-as Nat hatása
A vizsgasort minden évben gyakorló pedagógusok állítják össze. Inkább a korábbi évek tananyagára épít, mert nem minden iskolában haladnak egyforma ütemben a tananyagban. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez nem egy hagyományos teszt, mert nemcsak a tudást, hanem a középiskolához szükséges készségeket és a kompetenciákat is méri, így a tanultakat gyakran újszerű, szokatlan módon kell a felvételizőknek alkalmazni.
Idén a helyzetet bonyolíthatja, hogy a kerettanterv-változás miatt a negyedikesekre a 2020-as Nat vonatkozik. Emiatt például alsóban már csak úgy tanítják a szófajokat a diákoknak, hogy ki, mi, milyen, mennyi vagy a mit csinál kérdésre válaszoló szó. A hatodikosok sincsenek könnyebb helyzetben, hiszen elsőtől negyedikig a 2012-es Nat szerint, ötödikben és hatodikban pedig már a 2020-as szerint tanultak, így az ehhez kapcsolódó tananyag szerepel majd a feladatlapban. A nyolcadikos diákok esetében az alsós tananyagot a 2012-es Nat szerint, a felsőset pedig már a 2020-as Nat alapján kérik számon. Hogy ez mennyit változtat a feladatok összetételén egyelőre nem tudni, mindenesetre az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak.
45 perc egy fogalmazásra meg még 9 másik feladatra
Évfolyamtól függetlenül a magyar vizsgasorban 9 feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, amelyek megoldásához a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre van szükség. Ezen kívül a diákoknak számot kell adnia a szövegértési, szövegalkotási és gondolkodási képességeikről is.
Általában egy-egy feladat több kérdésből áll, és helyes válaszonként egy-egy pont jár. Az első kilenc feladattal összesen 40 pontot lehet szerezni. A fogalmazás pedig 10 pontos, de az, hogy végül ki mennyit kap rá függ attól, hogy milyen hosszú, mennyire tagolt a szöveg, van-e benne súlyos helyesírási vagy központozási hiba, és persze a külalak is számít. Ráadásul, ha valaki a feladatlap első részét egy picit lassabban teljesíti, könnyen előfordulhat, hogy a végén egyszerűen nem marad ideje a fogalmazásra.
A matek kompetenciát és kreativitást is mér
A matek feladatlap sem könnyebb főleg annak tükrében, hogy a számolásokhoz számológépet egyik évfolyamon sem lehet használni. Ráadásul az írásbelin a magyarhoz hasonlóan nemcsak a tananyagot kérik számon, hanem kompetenciákat is mérnek. A feladatok megoldásához az alapismeretek mellett szükség van egy jó adag kreativitásra, logikai biztonságra, szabálykövetésre és nem utolsó sorban koncentrációra. Nem könnyíti meg a felvételizők helyzetét, hogy a magyar és a matek írásbeli között mindössze 15 perc szünet van, így könnyedén előfordulhat, hogy a matek feladatsor végére például egy 10 vagy egy 12 éves diák elfárad.
A matek írásbeli évfolyamtól függetlenül 10 feladatból áll, amelynek nagyobb része 3,4 vagy 5 pontos. Általában egy-egy pont jár minden részkérdésre adott helyes válaszra. Ugyan, az egymásra épülő feladatrészeknél több pontot is lehet veszíteni, de ha valaki részletesen kifejti a számításait a pótlapon vagy a feladatlap hátulján, akkor például a gondolatmenetre részpontszámot is kaphat, ha csak annyi a hibája, hogy a végén véletlen elszámolta magát.
Bár utolsó nap már nem érdemes túl sokat tanulnotok, de érdemes még egyszer átfutnotok a korábbi évek feladatlapjait, amit itt nézhettek meg.
