Fel kell tölteni a nyelvvizsgát a felvételihez? Érettségi-felvételi
Székács Linda

Fel kell tölteni a nyelvvizsgát a felvételihez?

A felsőoktatási felvételi egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen dokumentumokat kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Különösképp igaz ez a nyelvvizsgára, ami idén már nem központilag előírt feltétele a sikeres egyetemi felvételinek. A jó hír viszont az, hogy az egyetemek továbbra is extra pontokkal jutalmazzák azokat a diákokat, akik valamilyen nyelvből nyelvvizsgát tesznek.

Van olyan intézmény, amelyik már az alapfoknál is alacsonyabb szintű A2-es nyelvvizsgát is minimálisan bár, de pontokkal díjazza, de az is egyre gyakoribb, hogy a részvizsgákra is extra pontokat adnak, a magasabb szinű, közép- és felsőfokú nyelvtudást pedig sok esetben jóval több ponttal jutalmazzák, mint amennyit a korábbi években használt központi pontrendszer számított a diákoknak.

Mindezeket viszont csak akkor kaphatjátok meg, ha a nyelvvizsgáitok adatai rendben szerepelnek a felvételi rendszerében. A felvi.hu szerint, ha 2003. január 1. után szereztetek államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, a dokumentum másolatát nem kell feltöltenetek, elég, ha a jelentkezéskor megadjátok a bizonyítvány (vagy külföldön szerzett nyelvvizsga esetén a honosító határozat) adatait, tehát a nyelvvizsga nyelvét, szintjét, típusát, a bizonyítvány számát, továbbá az anyakönyvi számát és a kiállítás dátumát. Ha tehát ezeket megteszitek, garantáltan bezsebelitek a nyelvtudásotokért járó extra pontokat.

Közeleg a felvételi ügyintézés vége

Adatokat feltölteni, módosítani, a sorrendeteken változtatni már csak július 12-ig tudtok, aznap ér véget ugyanis az ügyintézési időszak, és kezdődik meg a felvételi pontok kiszámítása.

Arról, hogy pontosan milyen dokumentumokat kell feltöltenetek, itt találtok információt, arról pedig, hogy mikor érdemes sorrendet módosítanotok ebben a cikkünkben írtunk.

 

 

 

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.