A héten elindultak az egyetemi felvételi vizsgák is, ha ti is megjelöltetek olyan képzést, ahol elvárás a külön vizsga, ezeket a dátumokat ne feledjétek.
A vizsgákat minden egyetemen máskor tartják, többnyire májusban és júniusban. A pontos dátumokat és azt, hogy mennyit kell fizetnetek a vizsgáért, ebben a táblázatban nézhetitek meg. A vizsgáról értesítést is fogtok kapni -ha a táblázatban jelzett időpont előtt egy héttel még nem érkezett hozzátok ilyen levél, érdemes az adott egyetemnél, főiskolánál érdeklődni. Azonban a felvételi vizsga és az alkalmassági vizsga két külön dolog.
Hány pontot ér az alkalmassági vizsga?
Az alkalmassági vizsgán elért teljesítmény nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelhető. Aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla, tehát nem vehető fel az adott jelentkezési helyre - teszik hozzá.
És a felvételi vizsga?
A felsőoktatási felvételiben alapképzésben, illetve osztatlan képzésben alapvetően nincsenek felvételi vizsgák, a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye (megfelelt vagy nem megfelelt) alapján számítják. Ám az általános szabály alól is van néhány kivétel, ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján kell megállapítani.
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető. Erről itt olvashattok bővebben.
