A vizsgák közép- és emelt szinten is ugyanolyan felépítésűek, már ami a témákat illeti: 60%-ban magyar és 40%-ban egyetemes történelmet érintenek a feladatok, a feladatok fele 1848 előtti, a másik fele ’48 utána történelmet kér számon – magyarázza Riskutia Tamás, a Studium Generale történelem szekciójának vezetője. Ha ez alapján megnézzük az előző évek feladatsorait, akkor legtöbbször az

Árpád-házi uralkodók, a reformkor, dualizmus, Horthy-korszak, Kádár- és Rákosi-korszak került elő. Hiszen ezek mindegyike olyan témakör, ami több szempontból is megközelíthető, több feladattípus is foglalkozhat velük.

- mondja a töritanár. Ami az egyetemes történelmet érinti, és sokszor előkerül, az a világvallások témaköre, illetve a felvilágosodás és a nagy felfedezések, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok. Ezek mind a tesztfeladatokban, mind az esszékérdésekben megjelenhetnek. A középszintű érettségin ezen felül sokszor előkerül Hunyadi Mátyás, Sztálin és a Szovjetunió is - teszi hozzá.

Mi a helyzet azokkal a témákkal, amikre kevesebb idő jut az iskolában?

A tananyag utolsó leckéinek feldolgozása mindig az év végére marad, az idő hiánya pedig probléma lehet, nagyon szűk időkeret jut ugyanis nagyon nagy tananyagra - mondja az SG szekcióvezetője. Pedig

a Kádár-korszakra, a rendszerváltásra, a mai magyar demokráciára, az alapvető gazdasági és állampolgári ismeretekre vagy a globális világ előnyeire és gondjaira érdemes fókuszálni

- teszi hozzá Riskutia Tamás. Ezek olyan fontos témák, amelyek ma is aktuálisak (így talán könnyebb őket feldolgozni, megérteni és kontextusba helyezni), illetve a vizsgán is előkerülhetnek. Az utolsó feladat ugyanis a jelenkor történelméhez kapcsolódik, és olyan gazdasági alapismeretekre kérdezhet rá, ami ugyan egy jó forrással könnyen megoldható, de nem biztos, hogy az órákon olyan gyakran előkerült.