Egyes szakokon az egyetemek szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára pedig magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát. Ha ezeket kihagyjátok, nem kerülhettek be az adott képzésre.
Ha a felsőoktatási intézmények alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy - elsősorban mesterképzésekben - felvételi vizsgát írnak elő, arról a Felvin, az adott szak leírásánál és az intézményi meghirdetéseknél találhattok részleteket. Az alkalmassági vizsgák tervezett időpontjait ebben a táblázatban nézhetitek meg.
A vizsgáról értesítést is fogtok kapni az intézménytől. Ha viszont az előbbiekben említett táblázatban jelzett időpont előtt egy héttel még nem érkezett hozzátok ilyen levél, érdemes az adott egyetemnél, főiskolánál érdeklődni - hívja fel a figyelmet a Felvi.
Hány pontot ér az alkalmassági vizsga?
A sikeres alkalmassági vizsgáért nem kaptok többletpontot az egyetemi-főiskolai felvételin. Aki viszont az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma nulla lesz, tehát nem kerülhet be a kiválasztott szakra.
Az is nagyon fontos, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, és azt minden intézményben, ahol alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy ha például több tanító képzést is megjelöltetek, akkor csak egy alkalmassági vizsgára kell elmennetek. A behívó intézmény mindig az lesz, amelyik a jelentkezéskor megjelölt sorrendben – az adott szakokat vizsgálva – előrébb áll, írja a Felvi. Abban az esetben viszont, ha csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve tanító szak is szerepel a jelentkezési listátokban, két alkalmassági vizsga vár rátok.
