Idén az összesített átlag 3,65 lett, tavaly 3,61 volt - ez ugyan javulás, de az átlageredményekből még nem derült ki, mi okozott gondot az idei, az érettségire hónapokon keresztül otthon készülő évfolyamnak. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úgy fogalmazott, a matekeredmények stagnálnak, de jobb lett az eredmény magyarból, angolból, németből és fizikából, „kicsit gyengébb” lett viszont történelemből, biológiából és kémiából.

Már a vizsga után sok diák azt mondta az idei töriérettségire, hogy nehezebben ment - ez az osztályzatokon is látszik. A középszintű eredmények az előző évekhez képest elszomorítóak lettek: 52,2% az országos átlag,

a diákok több mint fele hármast vagy annál rosszabb jegyet szerzett a vizsgán

- derül ki az OH friss statisztikáiból.

A 2020-as (szintén szóbeli nélkül zajló) érettségin 57,28% százalék lett az átlag, vagyis ez azért több, mint egy „kicsit gyengébb” eredmény. Emelt szinten az idei átlag 63,21%, vagyis a diákok többsége megkapta az ötöst.

A diákok teljesítményére alighanem rányomta a bélyegét, hogy hónapokon át otthon, többé-kevésbé önállóan készültek az érettségire, ráadásul a szóbeli vizsgák törlése is sokakat érintett rosszul. Csak viszonyításképpen: az utolsó "hagyományos" érettségin, vagyis 2019-ben jobb eredmények születtek, középszinten 60, emelt szinten 65 százalékos volt az átlageredmény, a jegyek átlaga a hármas és a négyes határán billegett.

Sokan tartották nehéznek a matekérettségit

Van, ami nem változott: matekból továbbra is gyengék az eredmények. Az országos átlag egészen pontosan 51,24% lett, ami azt jelenti, hogy a középszinten vizsgázók többsége hármast kapott, ez nagyjából a tavalyi eredménynek felel meg.

Pedig az idei matekérettségi miatt petíció is indult, a végzősök a ponthatárok csökkentését követelték, mert úgy vélték, hogy a középszintű érettségi túl nehéz volt, olyan feladatokkal találkoztak, amilyenekkel korábban soha, a teszt összeállítói - tették hozzá - nem vették figyelembe "a 2020 márciusa óta kialakult helyzetet, az iskolabezárásokat és azt, hogy nem volt alkalmuk rendesen felkészülni a matekérettségire". A petíciót végül kilencezren írták alá, a kezdeményezéssel érdemben nem foglalkozott az Oktatási Hivatal.

Magyar, angol, fizika

A magyarérettségit - a matekkal ellentétben - a diákok többsége könnyűnek tartotta, ez pedig az eredményeken is látszik. Középszinten az átlag 66,27 százalék lett a tavalyi 64,4 százalékhoz képest. Emelt szinten is több pontot szereztek a végzősök, mint 2020-ban: 64,03%-os országos átlag, a diákok többsége ötöst kapott.

Angolból még nagyobbat javítottak az érettségizők, középszinten majdnem hét százalékkal lett magasabb az átlageredmény, és németből is ötszázalékos a javulás. A természettudományos tárgyakból is jobbak lettek az eredmények - igaz, nem jelentős a változás, maximum egy-két tizedes. Egyedül földrajzból nem sikerült az emelt szinten vizsgázóknak megütni a tavalyi átlagot, idén a 60,98% helyett csak 60,41%-os lett az országos átlag.

Idén emelkedett az emelt szintű érettségit választók aránya is, 2019-hez képest 52 százalékkal - hangsúlyozta korábban Maruzsa Zoltán. Ez nem meglepő, hiszen 2020 óta minden alap- és osztatlan képzésre jelentkezőnek legalább egy emelt szintű érettségit kell tennie a felvételihez.

Mennyiben befolyásolják az eredmények a ponthatárokat?

A kérdés több tízezer diákot foglalkoztat, az idei ponthatárokat ugyanis július 22-én, azaz csütörtökön húzzák majd meg. A jelentkezők sorsáról egy algoritmus dönt – egy-egy szak ponthatára többek között a maximális létszámtól, a jelentkezők számától, szak- és egyetemválasztásától, na meg a pontszámától függ. Leegyszerűsítve: minél több jó tanuló jelöl meg egy szakot első helyen, ott annál magasabb lesz a ponthatár. Tehát az érettségi eredmények is számítanak, mint minden évben.

Az algoritmus ugyanis – intézményenként és szakonként – országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legmagasabb pontszámútól kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre. Ha az első helyen megjelölt szak már „betelt”, akkor a második helyen szereplő képzésre próbálja a jelentkezőt besorolni a rendszer. Ha oda sem sikerül bejutni, a harmadik helyen lévő szakra, és így tovább.

Hogyan lesz ebből ponthatár? A ponthatár valójában annak a felvételizőnek a pontszáma, aki az adott szakra utolsóként „fér be”. Képzeljünk el egy képzést, amelyet százan kezdhetnek el. A legjobb eredményű jelentkezőnek 465 pontja van, a másodiknak 464, a harmadiknak 455, a századiknak pedig 378. Mivel ő az utolsó, akit fel tudnak venni, ezen a szakon a ponthatár 378 lesz. A pontszámítási szabályokról egyébként itt írtunk bővebben.