Mennyi a minimumponthatár, ha be szeretnétek kerülni az egyetemre? Érettségi-felvételi
Csik Veronika

Mennyi a minimumponthatár, ha be szeretnétek kerülni az egyetemre?

Megmutatjuk, legalább hány pontot kell elérnetek, ha szeptembertől egyetemen szeretnétek tovább tanulni. Azt is összeszedtük, milyen eredmények számítanak bele.

2021-ben az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 a minimumponthatár, amit minden jelentkezőnek el kell érnie. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ezzel az eredménnyel már be is kerültetek a képzésre – a végső ponthatár annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér be a szakos kapacitásba.

Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Alap-, valamint osztatlan mesterképzés esetén a minimum 280 pontba beleszámít az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga- illetve az OKJ szakképesítés-többletpontja, de más jogcímen adható többletpontok nem. Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, akkor az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérnetek minimum 240 pontot.

Bizonyos szakokon előzetes ponthatárt is húztak, ami azt jelenti, hogy az állami ösztöndíjas helyekre csak azok kerülhetnek be, akik elérik ezt a pontszámot. A teljes listát az előzetes ponthatárokról itt nézhetitek meg.

Legyen szó pontszámításról, szabályokról vagy határidőkről - a 2021-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő tartalmainkat itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni? Felsőoktatás Vendégszerző

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni?

Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.