Pontszámítás 2021-ben: minden amit tudni kell az érettségiről, fellebbezésről, szóbeliről és a pontokról Érettségi-felvételi
Csik Veronika

Pontszámítás 2021-ben: minden amit tudni kell az érettségiről, fellebbezésről, szóbeliről és a pontokról

A napokban mindenki megtudja az érettségi eredményét - indulhat a számolgatás. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, amit tudni kell a felvételiről, lesz szó a minimumponthatárokról, az előzetes ponthatárokról és az érettségi pontszámításról is.

Érettségi 2021: mikor van meg az ötös?

Ez a szabály nem változott, középszinten 80%-tól van meg az ötös. Arról, hogy mennyi pontot szedhettek össze szóbeli nélkül matekból, magyarból, töriből vagy idegen nyelvekből az írásbelikkel, itt írtunk bővebben. A százalékokat és az osztályozási szabályokat itt nézhetitek meg:

Középszintű érettségi
80-100% jeles (5)
60-79% jó (4)
40-59% közepes (3)
25-39% elégséges (2)
0-24% elégtelen (1)

Emelt szinten itt is 25 százalék kell a ketteshez, az ötöshöz pedig a pontok 60 százalékát kell megszereznetek.

Emelet szintű érettségi
60-100% jeles (5)
47-59% jó (4)
33-46% közepes (3)
25-32% elégséges (2)
0-24% elégtelen (1)

Rosszul javították a vizsgát? Fellebbezés, észrevétel és ponthalászat

Idén a javítással kapcsolatos észrevételeiteket online is elküldhetitek, de meg kell érkeznie legkésőbb 2021. június 2-án 16 óráig (ha a határidőt lekésitek, már nem veszik figyelembe a panaszt). Ennek egyébként nincs formai követelménye - írja az Oktatási Hivatal. Viszont észrevételt csak a javítási, értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés "számszaki hibája" (magyarul: a javító rosszul adta össze a pontokat) miatt tehettek.

Hogy néz ki az észrevétel? Ha egy részt kifogásoltok, akkor az írásbeliteket az igazgató egy másik szaktanárral a javítási útmutató alapján felülvizsgáltatja. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten legyen helyettes szaktanár erre a feladatra, a felülvizsgálásban az elsőként javító szaktanár nem vehet részt.

A vizsgálat a dolgozatnak csak arra a részletére terjedhet ki, amivel kapcsolatban az észrevételt tettek. Azt is tartsátok szem előtt, hogy az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni. Tehát az is lehet, hogy az adott feladatra végül kevesebb pontot kaptok, mint elsőre, mert a második javító észrevesz olyan hibát is, amit első körben nem tűnt fel a tanárnak.

Hány százalék kell a szóbelihez?

Ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot (de nem éritek el a huszonöt százalékot), szóbelizhettek, vagyis azzal együtt a vizsga még sikeres lehet. Ha nem ennyire rossz az eredményetek, nem javíthattok szóban, hiszen szóbeli vizsgák alapvetően nem lesznek idén.

A vizuális kultúra esetében, ha az írásbelin megvan a tizenkét százalék, de nem éritek el a huszonöt százalékot, "szóbeli jellegű gyakorlati vizsgarészt" kell szervezni - ez a portfólió megvédését jelenti, aminek feltétele, hogy a portfóliót az előzetes értekezletig leadjátok.

Ha drámából érettségiztetek, és 12-24 százalék közötti az eredményetek, szóbeliznetek kell, drámából a gyakorlati vizsgát idén nem tartják meg. Fontos, hogy ez a szabály nem vonatkozik az emelt szintű vizsgákra - emeli ki az OH.

Az érettségi eredmények után jöhet a felvételi pontszámítás.

Mi az a minimumponthatár?

Az a ponthatár, amit mindenképpen el kell érnetek, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább a felsőoktatási intézményekben. Alap-, valamint osztatlan szakok esetén a minimumponthatár 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele.

Felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterképzésen pedig 50 pont a minimum. Fontos, hogy a felsőoktatási szakképzésnél csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható bele ebbe a minimumba.

Mit jelent az előzetes ponthatár?

Több alap- és osztatlan szakon is szoktak előzetes ponthatárokat húzni - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Ide kattintva nézhetitek meg az idei számokat.

Emelkedhetnek ezek a ponthatárok? Igen, előfordult már a korábbi években is, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján emelkedtek néhány ponttal az előzetes ponthatárok. Kíváncsiak vagytok, hogy hány pontot kellett tavaly elérni azon a szakon, amelyre februárban jelentkeztetek? Itt megnézhetitek a korábbi évek felvételi ponthatárait.

Akkor mi a különbség az előzetes ponthatár és a minimumponthatár között?

A minimumponthatárt egyetemtől és szaktól függetlenül el kell érnetek, ha szeretnétek egyetemen tanulni. Ha az adott képzési szint minimumponthatárát nem éritek el, akkor nem csak állami ösztöndíjas képzésen nem tanulhattok, önköltséges formában sem kezhetitek el az egyetemet. Ezzel szemben az előzetes ponthatárok csak a fenti szakokra (persze egyetemtől függetlenül) és csak az állami ösztöndíjas képzésekre felvételizőkre vonatkoznak.

Hol számolhatjátok ki, hány pontotok van?

Ha már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, megvan az érettségitek eredménye és szívesen megnéznétek, hogy álltok ebben a pillantban, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Arról, hogy hogyan használhatjátok, itt írtunk le mindent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!