A középszintű történelemérettségi első rövid esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok. A téma a középkori hűbériség volt.

12 feladat 50 pontért: nálunk már megnézhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat

A középszintű történelemérettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kaptak, ezek közül azonban csak kettőt kellett megoldaniuk - egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.

Az első rövid esszé megoldási javaslatát itt találjátok:

13. Hűbériség intézménye + királyi hatalom gyakorlásában játszott szerepe

A hűbériség a korai középkor időszakában a VIII-IX.században alakult ki Nyugat Európában, azon belül pedig először a Frank birodalomban (T2). A hűbériség kialakulása a 732-ben (T1), a Martell Károly Poitiers-nél arabok elleni győzelméhez köthető. A frank majordomus által vezetett sereg páncélos lovasokból állt és a lándzsával és pajzzsal volt felszerelve (F), így a megbonthatatlan egységben harcoló páncélos lovasok (F) legyőzhetetlennek bizonyultak a könnyűlovas arabok számára. A frank uralkodók, illetve majd a nyugat európai uralkodók a hatalmukat és hadseregüket ezután a lovagi hadviselésre építették (E2). A páncélzat (K2) beszerzése és előállítása azonban rendkívül drága volt, ezért híveiknek földet adományoztak (adománybirtok) (K1), amiért cserébe katonai szolgálatot vártak el (E1). Ez az adományozás (K2) és a vele együtt megszületett szerződés adta a hűbéri kapcsolat alapját, amely Nyugat-Európában a kölcsönösségre épült (E1). A hűbéri kapcsolat tehát a földesurak közötti viszonyra jellemző a feudális Európában.  A senior (K1)földet adományoz a vazallus (K1) számára és elvárja, hogy a földadományért cserébe a hűbérese(K1) hűséggel tartozzon (E1) és páncélos lovasokat állítson ki. A hűbérbirtok továbbadományozása is gyakran megtörtént, így általában egy 6-7 szintből álló hűbéri lánc jöhetett létre. A páncélosok az földesúr (K2) zászlaja alatt vonulnak hadba (F). A hűbéri lánc  (k1) legtetején a legfőbb hűbérúr a király, aki azonban nem utasíthatja közvetlenül alacsonyabb  szinten lévő hűbéreseket („az én hűbéresem hűbérese nem az én hűbéresem”) (E2).  Az adománybirtok kezdetben nem volt örökíthető (beneficium)(K1), majd később örökíthetővé vált (feudum) (K1) és a megélhetés alapjává vált. Így az uralkodó nemcsak katonai erőt teremtett, hanem politikai támogatókat  (E2) is szerzett az adományozással.

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: