Kreatív megoldás egy kaposvári tesitanártól: Facebook-videókkal készíti fel a diákokat az érettségire Érettségi-felvételi
Tóth Alexandra

Kreatív megoldás egy kaposvári tesitanártól: Facebook-videókkal készíti fel a diákokat az érettségire

"Gyakorlatilag semmit nem mozognak" - mondja a hónapok óta otthonról, online tanuló középiskolásokról Könye Szabolcs, aki két-három perces Facebook-videókkal segít azoknak a végzősöknek, akik testnevelésből érettségiznek idén májusban. Minden évben több ezer diák dönt így, de a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum testnevelőtanára szerint ők idén komoly hátrányból indulnak, a gyakorlati vizsgára ugyanis gyakorlatban kellene felkészülni - az elmúlt hónapokban pedig rengeteg testnevelésóra maradt el.

Dzsúdógyakorlatok – esés állásból, csúsztatott esés állásból és dzsúdógurulás – a nappaliban, harminchárom másodperc alatt. Első ránézésre furcsa videókat oszt meg Facebook-oldalán Könye Szabolcs, a digitális oktatás miatt otthonról tanuló végzős diákjai azonban valószínűleg alig várják, hogy egy-egy újabb videó kerüljön fel a közösségi oldalra. A kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum testnevelőtanára decemberben vette fel első videóját, így segítve a májusban testnevelésből érettségizők dolgát.

Azt mondja, a videókkal főként az a célja, hogy a diákoknak ne kelljen szaknyelven írt, 20-30 oldalas követelményeket olvasgatniuk, hanem élesben láthassák a gyakorlatokat. „Nagyjából nyolc éve vizsgáztatok emelt testnevelésérettségin, már sokféle vizsgázóval találkoztam. Voltak ügyesebbek, még ügyesebbek, és voltak, akik nem a központilag kiírt gyakorlatot mutatták be. Ami adódhatott abból, hogy nem tudták értelmezni a követelményeket, vagy rosszul töltötték le a netről. Ez viszont sajnos pontlevonással jár. Aztán most itt van a digitális oktatás is, ami még inkább megnehezíti a felkészülést” - mondja.

Van, amihez elég öt alma és egy labda

A digitális oktatás az összes érettségiző felkészülését megnehezíti, a legnagyobb kihívás előtt azok állnak, akik gyakorlati jellegű tantárgyból érettségiznek majd májusban. „A mi iskolánkban már tizenegyedikben elkezdődik a felkészülés az emelt testnevelésérettségire. Akik viszont most végeznek, ők mindenképpen hátrányból indulnak a korábbi végzősökhöz képest, hiszen tavaly tavasszal hónapokig otthonról tanultak, november óta ismét nincs iskola, így sok testnevelésóra és felkészítő elmaradt. Bár kaptunk engedélyt arra, hogy az iskolában gyakorolhassunk a diákokkal, szerintem a feltételek így sem egyenlők – például az uszodák sincsenek nyitva” – mondja Könye Szabolcs.

Pedig minden évben több ezren érettségiznek testnevelésből – tavaly tavasszal középszinten 2600-an, emelt szinten pedig több mint 1500-an vizsgáztak, de a szakmai vizsgatárgyak között is akad olyan, amelyhez szükség lenne gyakorlati foglalkozásokra: a sportismeretek nevű tárgy ilyen, amelyből tavaly tavasszal több mint ötszázan vizsgáztak. Sokan ilyen területen tanulnának tovább: a sporttudományi képzési területhez tartozó szakokra a 2020-as általános felvételin több mint 3500-an próbáltak bejutni, a Testnevelési Egyetemet például 2081-en jelölték meg a jelentkezési lapon.

Persze az érettségi feladatok egy részét komolyabb segédeszközök nélkül, otthon is be lehet gyakorolni – ilyenek például a labdajátékok. „Az, hogy nincs otthon kosárpalánk, nem gond, a mozdulatsort látják a felvételen, és ez a lényeg.  Ha a vizsgán megcsinálják a gyakorlatot és nem dobják be a kosárlabdát a gyűrűbe, akkor is kaphatnak 4 pontot az 5-ből. De például a labdarúgásban a dekázáshoz sem kell focipálya, sőt a szlalom labdavezetéshez sem. Utóbbihoz elég öt alma vagy bármi más, amit labdavezetés közben kerülgetnek, aztán lőhetnek a ház oldalára, esetleg két fa közé” – mondja a testnevelő, hozzátéve: a korlát- és a talajgyakorlatokkal már nehezebb a diákok dolga, azokat nem lehet otthon gyakorolni. „Viszont ahogy a F1-es pilóta is fejben végigmegy a pályán a futam előtt, úgy fejben a vizsgázók is megtanulhatják, hogy a talajon melyik elem után mi következik, és ha tornaterembe jutnak, már tudják fejben a gyakorlatot, így egy kicsit közelebb vannak a megoldáshoz” - fogalmaz.

A testnevelésérettségin persze nemcsak gyakorlat, hanem elmélet is van. „A digitális oktatás talán egyetlen előnye, hogy az elméletet most elég jól át lehet venni” – mondja Könye Szabolcs, aki úgy készül, hogy az eddigi minisztériumi nyilatkozatoknak megfelelően „normál” érettségi lesz, vagyis megtartják majd az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgákat is, de azzal a lehetőséggel is számol, hogy az utolsó pillanatban kiderül, hogy idén is csak a szóbelit lehet megtartani testnevelésből. Így történt tavaly: a diákoknak mind közép-, mind emelt szinten csak az elméleti vizsgarészt szervezték meg, a gyakorlati vizsgák elmaradtak. „Persze aki tudja a gyakorlatokat, hátránya nem lesz belőle, ha máshol nem, az egyetemen majd hasznosítja a tudását” – mondja, hozzátéve: „vírusmentes” tavaszban bízik és abban, hogy márciustól esetleg visszatérhetnek az iskolába, „a tanári társadalmat ismerve mindent megtennénk annak érdekében, hogy az utolsó hónapokban a lehető legjobban felkészítsük a diákokat”.

„Gyakorlatilag semmit nem mozognak”

„Most se reggeli és délutáni buszozás, se lépcsőzés nincs, de még annyi sincs, hogy átsétálnak egyik teremből a másikba. Gyakorlatilag semmit nem mozognak” – említi a középiskolások digitális oktatásának egyik negatív következményét Könye Szabolcs, hozzátéve: mivel a diákok minden feladatot online kapnak, rengeteget ülnek a számítógép előtt, a többség nagyon nehezen veszi rá magát, hogy sportoljon.

Pedig ebben a magyar tizenévesek egyébként sem állnak túl jól. A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatóinak friss, a magyar gyerekek egészségi állapotát áttekintő jelentése idézi a 2018-as Health Behaviour of School Aged Children nevű kutatást, amely alapján a magyar gyerekeknek mindössze 19-32 százaléka sportol naponta legalább egy órát. Szomorú összefüggés, hogy a rosszabb anyagi helyzetben élő szülők gyerekei közül jóval kevesebben mozognak rendszeresen, mint a tehetősebb családokban élők, de összességében a lányok is rosszabbul állnak ezen a téren, mint a fiúk. Nem véletlen, hogy több országban arra figyelmeztetnek szakértők, hogy az iskolabezárások, az elmaradt edzések és testnevelésórák miatt emelkedhet a túlsúlyos gyerekek aránya.

„Az online testnevelésórákon is sok mindennel próbálkozunk: aktivitást mérő alkalmazásokat kérünk vissza lefotózva, motiváljuk őket, hogy kerékpározzanak, sétáljanak, fussanak, csináljanak egy köredzést a szobában. Mindig küldök feladatokat, és lehet választani, a lényeg, hogy mozduljanak ki egy kicsit a gép elől. Sok fórumon is fent vagyok, azokon is ötletelünk, mit lehetne kitalálni, hogy ne menjen az egészségük rovására ez az online világ” – mondja a pedagógus.

Kaposvárról Nyíregyházára

A testnevelőtanár nem gondolta volna, hogy videói így megmozgatják majd az ismerősöket és az ismerősök ismerőseit. Sok hozzászólást és üzenetet kap, sokan pedig megosztják a videókat a közösségi oldalakon. „Kaptam kritikákat is, de a nagy többség elismerte, amit csinálok. Hangsúlyozom, tudom, hogy a legtöbb gyakorlatot lehetne sokkal szebben vagy éppen gyorsabban csinálni, de nekem ezzel az egésszel csak annyi a szándékom, hogy a diákok tudják, mik a feladatok. Az egyik hozzászóló a talajgyakorlatomra 3-ast adott, megköszöntem, mások annyit írtak ehhez a hozzászólóhoz, hogy lehet követni a példát és utánam csinálni a feladatokat. A többség viszont köszöni a segítséget, értékelik azt, amit eddig megcsináltam” – mondja, hozzátéve: a legjobban egy nyíregyházi diák üzenete lepte meg, aki azt írta, nagyon nagy segítséget jelentettek neki a videók.

A videósorozattal azt is meg szeretné mutatni, hogy ha 47 évesen meg lehet csinálni a gyakorlatokat, akkor egy 18 éves is képes rá – ha sokat gyakorol. „Persze azért van néhány olyan gyakorlat is, amit már nem merek bevállalni – például a szekrényugrás –, mivel szeretnék még a sportágamban versenyezni, így nem szeretnék lesérülni. Ezeket a tanítványaim segítségével fogom bemutatni. Illetve örülnék, ha több testnevelő is csatlakozna, mert azért a női tornaszereket nem szívesen mutatnám be, sokkal szebben mutatna a videókon, ha nem én csinálnám” – magyarázza. További videókat is tervez, de egyelőre nem tudja, azok mikor készülnek el – osztályfőnök a 9. évfolyamon. „Velük sok a dolgom, mivel gyakorlatilag 2020 márciusa óta nincsenek suliban, sok segítség kell nekik. Új iskola, új követelmények, új tanárok, és szinte még nem is ismerjük egymást” – magyarázza.

Rendhagyó év, rendhagyó megoldásokkal

Korábban már írtunk róla, hogy a középiskolák különböző kényszermegoldásokkal igyekeznek felkészíteni az érettségizőket a vizsgákra. Ezek azonban a tanároknak komoly többletterhet jelentenek, ráadásul meg kell küzdeniük a végzősök bizonytalanságával is, akiknek – fogalmazott az egyik budapesti gimnázium igazgatója – elegük van az online oktatásból. Mindezek miatt az idén talán még megterhelőbb az érettségizőknek a felkészülés – mentálisan is. Ebben a témában pszichológusokkal készített interjúnkat itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.