Számít-e egy képzési területnél a felvételizőknek, hogy később aztán mennyit lehet vele keresni diplomásként? Mennyire nehéz bekerülni a legnépszerűbbekre? Itt vannak a pontos adatok.

Megnéztük, hogy annak fényében, hogy mennyit lehet keresni egy-egy képzési területen, hogyan oszlott el ezeknél a 2020-as felvételi jelentkezők száma. A diplomás pályakövetés legutóbbi, 2018-as adatai szerint a következő átlagfizetésekkel számolhatnak a frissdiplomások képzési területenként - ezek pedig a megadott jelentkezők számának tükrében ilyen népszerűek a 2020-as felvételin:

    

A kutatás szerint nem meglepően az informatikus frissdiplomások keresnek a legjobban, fizetésük havonta - jóval kiemelkedve a többihez képest - 450 ezer forintra rúg. A legtöbb felvételiző azonban nem ezeket a szakokat jelölte meg idén sem, gazdasági képzésre kerülnének be a legtöbben, összesen 26 652-en. Bár az ezen a területen végzett frissdiplomások fizetési adatai sem elszomorítóak, havonta 374 ezer forintot keresnek.

Egy-két kivétellel a jelentkezések tehát arányosak a fizetési adatok nagyságával, vagyis 

amivel sokat lehet keresni, oda sokan is felvételiznek.

A már említetteken kívül magas jövedelemre számíthatnak az államtudományi diplomával rendelkezők, illetve a műszakin végzettek is – az előbbiek havonta átlagosan bruttó 394 381 forintot, utóbbiak pedig havonta átlagosan bruttó 391 491 forintot keresnek. Ezen két terület közül azonban bár a fizetések hasonlók, műszakira jóval többen jelentkeztek, mint államtudományi képzésre - igaz, a képzési választék is jóval szélesebb előbbin.

Nagy népszerűségnek örvendenek a bölcsészettudományi, valamint művészeti képzések is, annak ellenére, hogy a fizetési adatok közel sem a legjobbak ezeken a területeken. Utóbbival a második legkevesebbet, 221 994 ezret keresik a frissdiplomások, előbbi pedig nem sokkal lemaradva a pedagógusképzéstől, 276 683 bruttó havi fizetést ad.

Nem könnyű bekerülni

2019-ben magas ponthatárok születtek főként a gazdaságtudományi, jogi, orvosi- és egészségtudományi képzéseken, de a többi képzési terület majdnem mindegyikén akadtak kiugró ponthatárok néhány egyetem esetében - legalábbis ami az állami ösztöndíjas helyeket illeti.

A gazdaságtudományi képzések ponthatárai átlagosan 450 körül alakultak, ennyi pontot kellett annak szereznie, aki államilag támogatott formában szerette volna kezdeni az egyetemi tanévét. A győri Széchenyi István Egyetem kivételével - ahol 443 pont lett a ponthatár - 440 volt a ponthatár minden jogászképzésen.

280-tól 464-ig vegyesen alakultak a társadalomtudományi képzések 2019-es ponthatárai - 400 felettiek egyedül a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció- és médiatudomány szakokon születtek. Hasonló ponthatárokra számíthattak a felvételizők a bölcsészettudományi képzéseken is, a legtöbb szakon 300 körüli ponthatárt húztak.

A műszaki képzéseken 280-330 közötti végeredmény született néhány egyetem kivételével, mint például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahol azért kiugróan magasak voltak a ponthatárok (például 440 a mechatronikai mérnöki szakon). Ugyanez jellemezte az informatikai képzéseket is, bár ezeknél a szakoknál a legmagasabb ponthatár sem volt több 405-nél a Budapesti Corvinus Egyetem esetén.

Az orvosi képzések mindegyikén jóval 400 felett volt az állami ösztöndíjas szakok ponthatára, míg az egészségtudományi képzések ponthatárai átlagosan nem érték el a 300-at sem.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!