Középszintű történelemérettségi feladatainak megoldása: rövid feladatok

Középszintű történelemérettségi feladatainak megoldása: első esszépár

14. feladat (rövid esszé)

Németország terjeszkedése az 1930-as évek második felében

Németországban 1933-január 30-tól (T) Adolf Hitler szerezte meg a hatalmat. Németország még ebben az évben kilépett a Népszövetségből (K). A német nép és a náci párt vezéreként totális diktatúrát (K) épített ki, amelynek ideológiai alapja volt a versailles-i békerendszer (K) felszámolása és a német élettér (K) növelése. Mivel Németország az I. világháborúban területeket veszített (T) és a szomszédos államokban nagyszámú német nyelvű lakosság élt (T), az elsőszámú külpolitikai cél a náci Németország számára a németek egy államban való egyesítése volt (E1).

Németország folyamatosan megszegte a versailles-i békerendszer előírásait, bevezette az általános hadkötelezettséget, fegyverkezett, majd bevonult hadseregével a Rajna vidékre (1936) (E1)). Ezután szövetségre lépett a területi terjeszkedésben szintén érdekelt Olaszországgal (E1) és így létrejött a Berlin-Róma tengely. Közösen segítették a fasiszta erőket Spanyolországban. Az Ausztriával való egyesülés (anschluss) tilalma szerepelt a versailles-i békében (E1), de 1938 márciusában ennek ellenére elérte Németország és Ausztria egyesülését (E2).

A következő célja Csehszlovákia feldarabolása volt (E2). Először a Müncheni konferencián (K) (1938 őszén) Olaszország , Franciaország és Anglia bevonásával elérte a németek által lakott Szudéta-vidék (T) Németországhoz csatolását (E2), majd 1939 március 15-én Csehszlovákia maradék területét is megszállta és feldarabolta (F). Ezzel létrejött Németország felügyelete alatt a Cseh-Morva Protektorátus (F), amelynek megszületésébe a csehek és a nagyhatalmak is beleegyeztek (F).

15. feladat (hosszú esszé)

Károly Róbert gazdasági reformjai

Károly Róbert az Árpád-ház kihalása (1301) után 1308-1342 (T) között uralkodott Magyarországon. Miután legyőzte ellenfeleit és visszaszorította a tartományurak hatalmát,  reformjaival új alapokra helyezte a középkori Magyarország gazdaságát (E1). A reformjait a regálé jövedelmekre (királyi jogon szerzett jövedelmek) építette (E1), az intézkedéseket tárnokmestere (E1) Nekcsei Demeter dolgozta ki.

A nemesfémbányászat királyi monopólium volt, ezért a nemesek nem voltak érdekeltek a bányászat fejlesztésében.(F1) Károly Róbert a földek tulajdonosainak átengedte a bányászok által fizetett bányabér (urbura) (K) 1/3-át (F1).  A reform révén Magyarország a XIV. században Európa legfontosabb nemesfém-exportőre volt (T). Innen származott az európai aranyfelhasználás 1/3-a (évi 1 t) és az ezüst jelentős mennyisége (évi 10 t) (F1).

Szabályozta a nemesfém kivitelét az országból és a pénzre való átváltását is (F2). Emellett megszüntette az országban forgalomban lévő pénzeket és egységes, értékálló aranypénzt vezetett be (F3), a forintot, amelynek a váltópénze az ezüst dénár lett (F2). A pénzverés monopóliuma (K) is a király bevételeit növelte (F3), az ország pénzügyi igazgatásának szerve pedig a királyi kamara volt (F2). Az egységes pénz bevezetésével (F3) elesett a pénzrontásból származó jövedelemtől (kamara haszna), aminek a kiváltására bevezette a kapuadót (K), melyet jobbágytelkenként szedtek (E2). Esetenként rendkívüli adót is kivetett (E2). A külkereskedelmi forgalomra huszad- illetve a harmincadvámot (K) vetett ki, segítve ezzel az exportot (E4).

Támogatta a városok fejlődését (E3), számukra privilégiumokat biztosított (E3). Új kereskedelmi útvonalak létrehozásában együttműködéseket kötött a cseh és a lengyel királlyal (E4). Reformjai segítették az áruforgalom és a pénzgazdálkodás fejlődését Magyarországon (E3) és biztosították, hogy a királyi hatalom tekintélye visszaálljon.(E2)

Gazdasági reformjaival megszilárdította Magyarország közép-európai nagyhatalmi szerepét (T).