A napokban derült ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) döntése Szél Bernadett tavaly benyújtott közérdekű adatigénylésével a kapcsolatban - írja a Népszava.
A NAIH úgy döntött, hogy megalapozottan utasította vissza az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tavaly augusztusban benyújtott közérdekű adatigénylését, amelyben a politikus azt szerette volna megtudni, pontosan milyen előkészítő dokumentumok alapozták meg azt a kormánydöntést – írja a Népszava.
A kormány 2020-tól kötelezővé tette volna legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzését az egyetemi továbbtanuláshoz. Az Emmi arra hivatkozva utasította el a kért dokumentumok kiadását, hogy azok döntés-előkészítő jellegűek, és további döntések megalapozását is szolgálják.
Az adatvédelmi hatóság vizsgálata során kiderült néhány dolog. A felsőoktatás már az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozik, így a szaktárca véleményét is kikérték az ügyben. Az ITM válaszában kitért arra, hogy Szél Bernadett adatigénylését azért utasították el: „mert akkor már előkészítés alatt volt az a jövőbeni döntés, amelynek megalapozását szolgálta a kért dokumentum. Ez a döntés a kormány november 6-i ülésén született meg, a vonatkozó tervezett kormányelőterjesztés a tárca számára 2019. augusztusában már ismeretes volt. E döntés szerint nem kerül előírásra bemeneti követelményként a nyelvtudás, valamint a többletpontok számítása is a jelenleg hatályos szabályok szerint lesz”.
Eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a kormány
Elfogadta a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot - írja a hvg.hu.
Szél Bernadett egyébként arra volt kíváncsi, hogy milyen dokumentumok alapján döntöttek a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről. Az ITM válaszában viszont az olvasható, hogy ugyanezen dokumentumok alapján döntöttek novemberben arról is, hogy mégsem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Másrészt az ITM tájékoztatásából kiderül az is, hogy a nyelvvizsga-követelmény eltörléséről szóló előterjesztés már tavaly augusztusban ismert volt a tárca számára – írja a Népszava.
Ennek ellenére a kormány kommunikációja tavaly nyár végén is is az volt, hogy lesz kötelező nyelvvizsga, csak november első felében tájékoztattak arról, hogy meggondolták magukat. Az ITM azzal indokolta a döntést, miszerint megkereste őket a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, a Roma Szakkollégiumi Hálózat, valamint az Oktatási Jogok Biztosa és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is és jelezte a minisztériumnak, hogy a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetése komoly gondokat fog okozni a társadalom számos területén, veszélyezteti a szükséges szakemberellátást.
Hány pontot kaphattok, ha ugyanabból a nyelvből nyelvvizsgátok és emelt érettségitek is van?
Hány többletpontot kaphattok, ha ugyanabból az idegen nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesztek? És mi a helyzet akkor, ha több nyelvből is van nyelvvizsgátok? Mutatjuk a szabályokat.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
