Államilag finanszírozott helyeket veszítenének felsőoktatási intézmények a felsőoktatási törvény koncepciójának modellszámítása alapján - éles versenyre számíthatnak azok a diákok, akik a következő években felvételiznek jogi, gazdasági és társadalomtudományi szakokra.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) "szétküldte" a koncepció modellszámítását, amelynek alapján meghatároznák az államilag finanszírozott férőhelyek számát. A lap megjegyzi, hogy az államilag finanszírozott diákok kategóriája megszűnik, ők a jövőben "állami ösztöndíjasok" lesznek - írja szombati számában a Népszabadság.
A Nefmi modellszámítása alapján a nagy vesztesek között említi a Budapesti Corvinus Egyetemet, ahol az 1760 államilag finanszírozott helyből csak 709-et hagynának meg, a gazdasági és társadalomtudományi szakok többségére már nem vennének fel "állami ösztöndíjasokat".
Jogászok, közgazdászok és politológusok - bajban lesznek
Fotó: Stiller Ákos Az ELTE is komoly veszteségeket szenvedne el - olvasható a Népszabadságban. A modellszámítás szerint ugyanis jogász- és politológus képzésre már nem vennének fel államilag finanszírozott hallgatót, míg a Miskolci Egyetem állami férőhelyei csaknem felére olvadnának.
A Népszabadság írása szerint "az elnéptelenedő, egyre népszerűtlenebb főiskolákkal kesztyűs kézzel bánt a modellszámító: a bajai főiskola mindössze tizenöt államilag finanszírozott helyet veszítene, a kecskeméti pedig száz hallgatót".
A jövőben 42 ezerről 25 ezerre csökkenne azoknak a hallgatóknak a száma, akiket támogat az állam - olvasható a lapban. A mostani tervek szerint önköltséges képzéssel továbbra is lehetne tanulmányokat folytatni a felsőoktatásban.
Ponthatárhúzás 2011 júliusában. Jövőre már nem lesz ilyen nagy öröm
Fotó: Stiller Ákos A Nefmi modellszámításából az derül ki, hogy a költségtérítéses szakokon meghatároznák a minimális és maximális tandíj összegét - írja a Népszabadság. Hozzáfűzi: "ezzel a magánintézmények nagy előnyhöz jutnának: kartellezés nélkül is pontosan tudhatnák, milyen árak vannak a képzési piacon".
Ilyen válozások lesznek 2012-től: nyelvvizsga, szóbeli, ponszámítás
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2016-tól senki nem jelentkezhet egyetemre vagy főiskolára, ha nem szerez legalább egy C típusú, középfokú nyelvvizsgát, az új szabály először azokra a diákokra vonatkozik majd, akik idén végzik a nyolcadik osztályt. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az eduline-nak azzal indokolta a felvételi feltételek szigorítását, hogy túl magas azoknak a végzős hallgatóknak a száma, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetik át a diplomájukat, több felsőoktatási intézményben az oklevelek harminc százaléka évről évre „bent marad”.
A következő években a felvételizőknek már nemcsak azt kell eldönteniük, hogy melyik egyetemre vagy főiskolára, és melyik szakra jelentkeznek, hanem azt is, hogy az ingyenes képzésért cserébe vállalják-e, hogy hét-tizenöt évig Magyarországon dolgoznak. A kormány tervei szerint ugyanis csak azokat a diákokat lehet felvenni államilag támogatott helyre, akik aláírnak egy szerződést: ebben vállalniuk kell, hogy a diplomaszerzést követően meghatározott ideig nem költöznek külföldre. A felvételi szabályok változásairól bővebben itt olvashatsz.
Elsorvasztanák a vegyes csoportokat, a nagycsoportosok már az óvodán belül az iskolára készülhetnek, tucatnyi óvoda bezárásáról döntöttek az önkormányzatok az ország legkülönbözőbb helyszínein. Ez csak néhány példa azok közül, hogy februárban milyen, az óvodai nevelést érintő hírek jelentek meg. Minden jel arra utal, hogy a következő időszakban teljesen átalakulhat a legkisebbek nevelése. Összeszedtük, mik az eddigi legfontosabb tervezetek és intézkedések.
