Államilag finanszírozott helyeket veszítenének felsőoktatási intézmények a felsőoktatási törvény koncepciójának modellszámítása alapján - éles versenyre számíthatnak azok a diákok, akik a következő években felvételiznek jogi, gazdasági és társadalomtudományi szakokra.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) "szétküldte" a koncepció modellszámítását, amelynek alapján meghatároznák az államilag finanszírozott férőhelyek számát. A lap megjegyzi, hogy az államilag finanszírozott diákok kategóriája megszűnik, ők a jövőben "állami ösztöndíjasok" lesznek - írja szombati számában a Népszabadság.
A Nefmi modellszámítása alapján a nagy vesztesek között említi a Budapesti Corvinus Egyetemet, ahol az 1760 államilag finanszírozott helyből csak 709-et hagynának meg, a gazdasági és társadalomtudományi szakok többségére már nem vennének fel "állami ösztöndíjasokat".
Jogászok, közgazdászok és politológusok - bajban lesznek
Fotó: Stiller Ákos Az ELTE is komoly veszteségeket szenvedne el - olvasható a Népszabadságban. A modellszámítás szerint ugyanis jogász- és politológus képzésre már nem vennének fel államilag finanszírozott hallgatót, míg a Miskolci Egyetem állami férőhelyei csaknem felére olvadnának.
A Népszabadság írása szerint "az elnéptelenedő, egyre népszerűtlenebb főiskolákkal kesztyűs kézzel bánt a modellszámító: a bajai főiskola mindössze tizenöt államilag finanszírozott helyet veszítene, a kecskeméti pedig száz hallgatót".
A jövőben 42 ezerről 25 ezerre csökkenne azoknak a hallgatóknak a száma, akiket támogat az állam - olvasható a lapban. A mostani tervek szerint önköltséges képzéssel továbbra is lehetne tanulmányokat folytatni a felsőoktatásban.
Ponthatárhúzás 2011 júliusában. Jövőre már nem lesz ilyen nagy öröm
Fotó: Stiller Ákos A Nefmi modellszámításából az derül ki, hogy a költségtérítéses szakokon meghatároznák a minimális és maximális tandíj összegét - írja a Népszabadság. Hozzáfűzi: "ezzel a magánintézmények nagy előnyhöz jutnának: kartellezés nélkül is pontosan tudhatnák, milyen árak vannak a képzési piacon".
Ilyen válozások lesznek 2012-től: nyelvvizsga, szóbeli, ponszámítás
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2016-tól senki nem jelentkezhet egyetemre vagy főiskolára, ha nem szerez legalább egy C típusú, középfokú nyelvvizsgát, az új szabály először azokra a diákokra vonatkozik majd, akik idén végzik a nyolcadik osztályt. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az eduline-nak azzal indokolta a felvételi feltételek szigorítását, hogy túl magas azoknak a végzős hallgatóknak a száma, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetik át a diplomájukat, több felsőoktatási intézményben az oklevelek harminc százaléka évről évre „bent marad”.
A következő években a felvételizőknek már nemcsak azt kell eldönteniük, hogy melyik egyetemre vagy főiskolára, és melyik szakra jelentkeznek, hanem azt is, hogy az ingyenes képzésért cserébe vállalják-e, hogy hét-tizenöt évig Magyarországon dolgoznak. A kormány tervei szerint ugyanis csak azokat a diákokat lehet felvenni államilag támogatott helyre, akik aláírnak egy szerződést: ebben vállalniuk kell, hogy a diplomaszerzést követően meghatározott ideig nem költöznek külföldre. A felvételi szabályok változásairól bővebben itt olvashatsz.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
