Az alkotmányról és a rendszerváltásról, a Kádár-korszakról és a jobbágyfelszabadításról is írhattak esszét a középszinten érettségizők történelemből. Összesen három - két egyetemes történelmi, valamint két magyar történelmi - témát kellett kidolgozni. A magyar történelmi feladatnál fontos szabály volt, hogy egy rövid és egy hosszú esszét is írni kellett, különböző korszakokról. Itt olvashatjátok a feladatokat és az azok megoldását segítő, szaktanár által összeállított vázlatokat.

Az első rész feladatait és megoldásait itt tudod megnézni.

Az esszéfeladarok pontozása: 13. feladat 12 pont, 14. feladat 12 pont, 15. feladat 12 pont, 16. feladat 21 pont, 17. feladat 12 pont, 18. feladat 21 pont, 19. feladat 12 pont, 20. feladat 21 pont

Javaslat a 13-as feladathoz:

Tér: a gótika Franciaországból (esetleg: Saint Denis apátság, Suget) indult ki, a katolikus Európára (ezen belül Magyarországra is) terjed ki (a mediterrán térségben kevésbé jellemző, északabbra inkább). A 12-16. században jellemző; a gótikus katedrálisok építésének nagy korszaka a 13. század.

Építészeti jellegzetességek: magasba törő épületek, csúcsos (gótikus) boltív. Az épületekbe sok fényt engednek (Suger: az Isten = fény; az e világ szépségei Istent tükrözik), széles, többnyire színes ablakokon (ólomüveg, kerek rózsaablak). Ezt úgy oldják meg, hogy az épület súlyát a boltívekkel az oszlopokra irányítják, és kívülről a magas főhajót mellékhajókkal és ezekhez kapcsolódó támpillérekkel, támívekkel támasztják meg (lásd ábra), ezzel a korábbi vastag kőfalakat kiváltják.

Technikai háttér: fejlett céhes ipar (kőművesek; ácsok – állványzat, csigák; üvegművesek - ólomüveg, fémművesek stb.). A katedrálisokat (nagy gótikus székesegyházakat) vándorló kézműves csapatok építik, egyet-egyet évtizedeken keresztül.

Javaslat a 14-es feladathoz:

Tér, idő: A náci berendezkedés 1933-tól 1938-ig Németországban, azt követően még az általa csatolt, megszállt területeken működött. Az idézett rendelkezés a Reichstag felgyújtása után keletkezett.

A náci állam totális diktatúra, ahol a hatalmi ágakat nem választják el, a szabadságjogokat (véleménynyilvánítási-, sajtó-, és gyülekezési szabadság, levéltitok, tulajdonhoz fűződő jog) a közérdekre, „veszélyekre” (ld. „áruló mesterkedések”, Reichstag felgyújtása), az állam elvont érdekére hivatkozva korlátozzák. (Az állam az egyén feletti szerepét mutatja a plakáton a birodalmi sas, mint a család fölé magasodó jelkép). Családmodellt sugalltak és kényszerítettek, paternalista, az egyéneket korlátozó, a nép fölött atyáskodó állam képét erősítették. (ld. Plakát) Ezt erősítő saját szóhasználatot alkalmaznak (népközösség, néptárs).

Javaslat a 15-ös feladathoz:

Idő, tér: a reformáció és katolikus megújulás kora, Magyarországon a török kor, az ország három részre szakadt, de a reformáció hatása mindháromban érvényesül. A német és svájci földről érkező protestantizmus ebben térségben jutott legmesszebb keleti irányban.

A protestáns prédikátorok, nyomdászok felismerik, hogy olyan sok emberhez kell eljuttatni a reformáció tanításait, akik mind nem tudnak latinul megtanulni, ezért az anyanyelvi írás és olvasás megtanítása, az anyanyelvű prédikáció, hitviták és könyvkiadás a legfontosabb cél. Elterjednek a protestáns középiskolák, nyomdák (állandó és vándornyomdák, papírmalmok), könyvtárak (Atlasz), főleg a református irányzatai, és leginkább a királyi Magyarországon (ahol a vallásgyakorlás szabadsága változó volt) ill. Erdélyben (ahol a tordai határozat a 16. század óta vallásszabadságot biztosított). Misztótfalusi korára – ez is a reformáció hatása – erre válaszképpen a katolikus iskolák is megsokasodnak, főleg a királyi területen, a jezsuiták jelentős közreműködésével.

Javaslat a 16-os feladathoz:

Tér, idő: Hunyadi Mátyás 1458-1490-ig, a késő-középkorban (v. vegyesházi királyok korában) uralkodott, ekkor a Magyar királyság a térség, régió (kelet-közép-európai) legerősebb hatalma.

Mátyás bevételeinek súlypontja az adók, melyeket főleg a jobbágyoktól szedett be. A nemesek adómentesek voltak (Aranybulla 1222 és magújítása 1351), és kevés, a nyugatiakhoz képest szegény, kis létszámú városból nem lehetett sok adót beszedni. A jobbágyadók: füstpénzt (háztartásonként – tűzhely) szedte, a Károly Róbert-bevezette kapuadónál nagyobb teher, mert bár összegben ugyanannyi, de nem adhatja össze több család.
Ennek ötszöröse volt a rendkívüli hadiadó, amit gyakran évente többször is kivetettek. (1 arany). Az adóbevételek túlzott terhet jelentettek: az ország gazdasági háttere nem volt elég folyamatos fenntartására (túladóztatás). A Károly Róbert idején még a regálék adták a királyi bevételek legnagyobb részét, ennek aránya lecsökkent (az adóbevételek ennek szűk másfélszeresét hozták) bár összegük nem csökkent), mert a kiadásokat nem fedezték önmagukban: az ország gazdasága, kereskedelme nem fejlődött olyan mértékben.

A kiadások nagy részét a zsoldos hadsereg vitte el (főleg a lovasság és a nehézfegyverzetűek). mellyel folyamatosan háborúzott (főként Cseh- és Morvaországban, majd az osztrák területeken). A kiadások kisebb részét a királyi reprezentáció (visegrádi és budai palota, reneszánsz építkezések, könyvtár, Corvinák beszerzése stb.) vitte el. A tovább bővített, fejlesztett királyi adminisztráció (kancelláriák) is költséges volt.

Javaslat a 17-es feladathoz:
 
Idő, tér: A reformkor 1830-tól 1848-ig tartott. Ez a korszak egész Európában az összefonódó a liberalizmus és nacionalizmus előretörésének korszaka, ezen irányzatok célja az egységes (ahol feldarabolt) és illetve vagy a független (ahol idegen uralom jellemző) nemzetállam és az alkotmányos berendezkedés egyidejű megteremtése. Magyarország és Erdély ekkor még külön tartomány, mindkettő a soknemzetiségű Habsburg birodalom része, igazgatásuk nem független a bécsi kormányzattól.

A nemzeti törekvések összefonódnak az alkotmányosakkal. A hatalmi ágak elválasztása, felelős kormány egyúttal egy magyar, független, nemzeti kormány felállításának követelését is jelenti (2.,), a népképviselet elve a saját, magyar törvényhozás szélesebb alapokra helyezését (3.). A jobbágyfelszabadítást, illetve a nemesi előjogok eltörlését mint a nemzeti érdekegyesítést, a soknemzetiségű birodalmon belüli magyar erőkoncentrációt fogták fel (érdekegyesítés) (4., 7.). Közvetlenül (6., 4.) a nemzeti függetlenséget szolgálták továbbá fegyveres rendvédelmi erő, bank megteremtése (5., 9., 10.) illetve a magyar lakosságú tartományok egyesítése: unió Erdéllyel. (12.)

Javaslat a 18-as feladathoz:

Tér, idő: reformkor 1830-tól 1848-ig tartott. érzékelteti Ez a korszak egész Európában az összefonódó a liberalizmus és nacionalizmus előretörésének korszaka, ezen irányzatok célja az egységes/független nemzetállam és az alkotmányos berendezkedés egyidejű megteremtése, Kelet-Közép-Európában pedig különösen hangsúlyos a jobbágyfelszabadítás is. Magyarországon az 1831-ben kirobbant koleralázadás sietteti a jobbágykérdés megoldását. Magyarország ekkor a Habsburg birodalom része.

A jobbágyság helyzete: földesúri függés: a földesúr birtokát használja (jobbágytelek), robotol a majorságban, röghözkötött, a telek termése után kilenced, ajándékok fizetése, a jobbágy fizeti továbbá az egyházi (tized), állami és megyei adók java részét (a nemesség nagyrészt adómentes), illetve katonai szolgálatot teljesít (közülük fogják össze a katonákat) és nincs birtokjoga. Ezzel szemben csak a nemességnek van birtokjoga, nem adózik, már ne katonáskodik, kizárólagosan nekik vannak politikai jogaik. Ez ellentétes a nyugati országok gyakorlatával (szabad költözés, munkavállalás, birtokjog, közteherviselés stb.)

Kölcsey a parasztlázadás veszélyeire figyelmeztet (kolerafelkelés tapasztalata), a nemesség félelmére alapozza érvelését. Ezt a jobbágyfelszabadítással tartja elkerülhetőnek: a jobbágyokat tulajdonos (birtokbírhatás) és szabad (szabad költözés, munkavállalás stb.) polgárként „a hazához kötni”: már a kossuth-i érdekegyesítés gondolata körvonalazódik. Nem tisztázza, hogy önkéntes vagy kötelező felszabadításban gondolkodik: ekkor még az előbbi volt napirenden.
 
Kossuth szerint a földesúr és jobbágy magánjogi szerződéseként értelmezhető önkéntes jobbágyfelszabadítás nem hoz tömeges felszabadítást, ezt az 1840-ben hozott törvény tapasztalatai megmutatták, hiszen a jobbágyok nagy része nem képes a megváltást kifizetni. Ezért (14 évvel Kölcsey után) kötelező örökváltságot javasol, állami kárpótlással, és ez kerül a liberális ellenzék közös programjába is.

Javaslat a 19-es feladathoz:

Idő, tér: A Kádár-korszak 1956-1988/89-ig tartott. Ennek főleg az 1968 utáni szakaszaira jellemzőek a viccek. Magyarország a szovjet érdekszféra (tábor) része, ezen belül viszonylag merészebb reformokat hajt végre.

A két vicc az 1968-at követő reformok (új gazdasági mechanizmus) hatását mutatja. A reformok lényege az érdekeltség megteremtése, vagyis a sikeresebb vállalatok, dolgozók honorálása, a második gazdaság (az állami és szövetkezeti szektoron kívüli, magántevékenységek) egyre nagyobb körű eltűrése, engedélyezése, illetve részben támogatása. Ennek hatására a hetvenes-nyolcvanas években differenciálódás figyelhető meg, a második gazdaságból is részesülők (pl. a magán vagy szerződéses kolbászsütő) jövedelme gyorsabban emelkedik, mint a bérből élőké (pl. vállalati mérnök). A társadalmi elit (pl. gazdasági vezetők, vezető beosztású értelmiségiek, művészek stb.) jövedelme is erősebben emelkedik (lásd első vicc), köreikbe visszaszivárognak a polgári korszak kényelmi és kulturális igényei, értékei. Mindez ellentétben áll a hagyományos kommunista, egyenlőségközpontú elvekkel, és az 1950-es évek gyakorlatával (kuláküldözés, majdnem teljes körű államosítás, „fokozódó osztályharc” elve, kitelepítések stb.) is.

Javaslat a 20-as feladathoz:

A rendszerváltásra 1989-90-ben került sor. Az új alkotmányt 1989. októberében fogadta el az országgyűlés, a köztársaságot 23-án kiáltották ki. A magyar fordulat beleilleszkedett a közép-kelet- és kelet-európai rendszerváltások sorába, annak egyik előmozdítója volt.

A két alkotmányszöveg leglényegesebb különbsége: a korábbi csak névlegesen volt érvényes, a későbbi (mivel a hatalmi ágakat valóban szétválasztották és a hatalom megosztott, leváltható, ellenőrzött lett) ténylegesen számon kérhető jogokat fogalmazott meg.

1989: nem szocialista: tulajdonformák sokfélesége, szabad piac. Ugyanezt fejezi ki a Népköztársaság / köztársaság kifejezés cseréje, továbbá az alkotmányos rendszer visszahozatalát (hatalmi ágak elválasztása, szabadságjogok). Parlamentáris (többpártrendszerre épülő, plurális) köztársaság lett, korlátozott elnöki hatalommal, a törvényhozásnak felelős kormánnyal. A kormány hatalmát a választott (listás és egyéni vegyes) törvényhozáson kívül az Alkotmánybíróság, bíróságok, számvevőszék stb. korlátozzák. A törvényhozás ténylegesen működő szerve, a törvényerejű rendeletek és pártirányítás (egypártrendszer) korának vége.
A dolgozó kifejezés elhagyása: nincs munkakényszer, illetve az állampolgárokat nem különböztetik meg.

A szabadságjogok megfogalmazása hasonló, de 1989-től érvényesülnek is (szólás, sajtó, vallás). 1989 előtt a három T jegyében a sajtó kézbentartott, sok tiltással (tabutémák, pártirányítás, öncenzúra). Az állam és egyház viszonyában az egyházak állami felügyelete helyett: tényleges függetlenség.

A közérdekű adatokhoz fűződő jog megjelenése: a sajtószabadság, nyilvánosság esetleges állami korlátozásának megakadályozása. A közérdek nem kerekedhet az egyéni szabadságjogok (pl. tájékozódás szabadsága) fölé.

A közép- és emelt szintű történelemérettségi feladatsorait és a hivatalos megoldásokat itt találjátok.