Szépirodalmi szöveg szerepel a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorában, az eduline információi szerint a diákoknak Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című alkotását kell értelmezniük.

Az eduline-on minden fontos tudnivalót megtalálsz az érettségiről: a legfrissebb infókat itt olvashatod.

Az eduline-nak nyilatkozó magyartanár szerint korrekt a feladatsor, amelyben a megszokott feladattípusok szerepelnek, azoknak a diákoknak nem lehet problémájuk a kérdések megválaszolásával, akik az előző évek feladatsorait átnézték az elmúlt napokban. A Nemes Nagy Ágnes-mű a modern költészetről, a modern versről, a mai olvasási szokásokról és a kortárs irodalomról szól. A feladat sokaknak meglepetést okozott, a szövegértési tesztek alapjai ugyanis az elmúlt években nem szépirodalmi alkotások, hanem hírportálokon és napilapokban megjelent cikkek voltak. 

A Párbeszéd a  mai versről című alkotás egy elképzelt beszélgetés egy költő és egy vegyésznő között: szóba kerül Arany János, József Attila, Apollinaire, Vojtina, Ábrányi Emil és Victor Hugo is. A szöveghez kapcsolódó feladatok között volt egy új típusú is: a diákoknak a Nemes Nagy Ágnes-mű alapján kellett eldönteniük két költeményről, hogy ki lehet a szerző.

 A Nemes Nagy Ágnes-művet itt olvashatod el.


Egy Petőfi- és egy Csokonai-költemény, valamint egy Móricz-novella szerepel a magyarérettségi szövegalkotási feladatsorában - részleteket itt találsz.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorára idén is 60 percet kaptak a diákok. A feladatok alapja minden évben egy esszé, egy újságcikk, egy interjú vagy egy novella: a kérdések között vannak olyanok, amelyekre egyszerűen ki lehet keresni a szövegből a választ, foghíjas mondatokat kell kiegészíteni vagy igaz-hamis állítások közül kell választani. A vizsgázóknak összetettebb feladatokat is meg kell oldaniuk, többek között a szöveg tartalmával kapcsolatos összefüggéseket kell felismerniük.

Komárik Anna, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyartanára szerint a szövegértési kérdések közül általában az megy a legnehezebben a diákoknak, ahol azt kell megállapítaniuk, egy-egy gondolat a szöveg melyik szereplőjétől származik. Tapasztalatai szerint az időhiány és az izgalom miatt könnyen össze lehet keverni, melyik szereplő mit mondott – bármennyire is egyszerűnek tűnnek a kérdések.

A pedagógus szerint ingadozó a feladatsor nehézségi szintje. Az egyik évben nem jelent különösebb gondot a szövegértési feladatok megoldása a diákoknak, máskor viszont esélyük sincs kitölteni a tesztet 60 perc alatt, sőt az elmúlt években többször pontatlanul fogalmazták meg a kérdéseket az írásbeli összeállítói: a 2008-as vizsgán a Nádasdy Ádám-interjúra vonatkozó kérdésekre több helyes választ is lehetett adni, a hivatalos megoldókulcs azonban csak az egyiket fogadta el, így még azok is értékes pontokat veszítettek, akik felkészülten indultak neki a magyarérettséginek.

A tavalyi középszintű érettségin a Magyar Hírlap egyik interjúját, az őszi vizsgaidőszakban Bory István Az igazi lucifer című írását kellett feldolgozni: a szöveg tartalmával kapcsolatos igaz-hamis és feleletválasztós kérdések mellett foghíjas szövegeket is ki kellett egészíteni a megfelelő kifejezésekkel, a helyes megoldásokkal összesen 40 pontot lehet összegyűjteni.

Komárik Anna szerint érdemes figyelni az egyes feladatoknál elérhető maximális pontszámot, ebből ugyanis következtetni lehet arra, hogy nagyjából hány részből álló választ várnak: ha egy kérdésnél hat pont a maximum, valószínűleg négy konkrét tényre, adatra kíváncsiak, és két pontot adnak a megfogalmazásra. Komárik Anna tapasztalatai szerint a legtöbb végzősnek azok a szövegek nem okoznak a gondot, amelyekkel a mindennapokban is gyakran találkoznak: a hírportálokon és napilapokban megjelenő cikkek értelmezésével például többnyire nem szokott problémájuk lenni.

eduline