Az idei évben legnépszerűbb szakok között két műszaki képzés szerepel: a villamosmérnök és a gépészmérnök szakok. Az oktatási tárca júniusi döntése pedig - miszerint jövőre a legtöbb hallgató a műszaki felsőoktatásban tanulhat államilag finanszírozottként - önmagáért beszél. De mire jó egy műszaki diploma? Mit kezdhetünk vele? A 2008-as felvételi ponthatárok kihirdetése után, éjszaka beszélgettünk Papp Lászlóval, a Magyar Mérnökhallgatók Egyesületének elnökével.

A pályaválasztás mindig nehéz dió, minek köszönhető, hogy az ország egyik legnagyobb presztízsű egyetemét és az építőmérnök szakmát választottad? Miként emlékszel a felvételidre?
Szerintem a diákok a gimnáziumban még nem látják tisztán a rájuk nehezedő elvárásokat, általában nincs pontos képük arról, mivel is néznek szembe. Legalábbis nálam így volt. Ezért sokkal inkább az ismeretlentől való félsz jelentette a meghatározó élményt. Ettől függetlenül szerencsés helyzetben érezhettem magam, mivel a középiskolában szerzett pontokat és az érettségi eredményét duplázva kiválthattam a felvételi vizsgát. Abban az időben ez még nagy könnyebbséget jelentett, ma már szinte mindenki a pontjai alapján kerül be a felsőoktatásba.

Szüleim először közgazdásznak szántak, de egy meghatározó élmény után úgy döntöttem, inkább építőmérnök szeretnék lenni. Pálfordulásom egy filmnek volt köszönhető, mely azóta is mély hatást gyakorol rám. Menet közben ugyan volt pár kritikus pont, ahol elbizonytalanodtam, de mára sikerült kialakítanom azt a jövőképet, melynek elérése érdekében céltudatosan végezem feladataimat.

Mit jelent ma egyetemistának lenni?
Egyetemre azért jönnek a diákok, hogy diplomát szerezzenek. Ez a cél, ezt szem előtt kell tartani. Azonban szerintem sokkal fontosabb az út, amíg eljut odáig az ember.
A mai felsőoktatás – szerkezetéből adódóan – nem tud teljes körű tudást és szakértelmet nyújtani a hallgatóknak. Leginkább egy elméleti hátteret és általános rálátást biztosít, éppen ezért csodát nem várhatunk attól, hogy egyetemre járunk. Minden azon múlik, mi magunk milyen egyéb tartalommal töltjük meg ezeket az éveinket.

Amennyiben egy stabil és elfogadható teljesítményt tud valaki nyújtani tanulmányai során, akkor emellett számtalan élményt és tapasztalatot is gyűjthet. Itt nem csak a bulikra és a szórakozásra gondolok, bár ez is szerves része az egyetemisták életének. Ha szeretnénk tíz-húsz év múlva úgy visszagondolni, hogy „AZ EGYETEMI ÉVEK”, így csupa nagybetűvel, akkor nem kell mást tennünk, mint nyitott szemmel járni, és felfedezni azokat a lehetőségeket, amelyek körülvesznek bennünket. Számos alkalom kínálkozik minden felsőoktatási intézményben, köszönhetően a hallgatói és egyéb szervezeteknek. Szeretnél többet tudni saját szakmádról, más területek is érdekelnek, vagy csupán szeretnéd körbeutazni Európát és a világot, szélesebb látókört és új barátokat szerezni? Csak rajtad áll!

Mi a legnehezebb a tanulmányok megkezdésekor, mennyire egyszerű beilleszkedni és felvenni a ritmust?
Egyesületünk iránt nagyon sok első éves hallgató is érdeklődik, és ez nem csak az őket célzó marketing tevékenységünknek köszönhető. Mikor a gimnáziumból/szakközépiskolákból bekerülnek a diákok a felsőoktatásba, az első teendők egyike egy közösség megtalálása, kialakítása. Szükségük van a valahova tartozás érzésére, mert anélkül minden bizonytalanabb.
Ezt a hovatartozást tudják biztosítani például a hallgatói szervezetek, hiszen az önkéntes munka egyik alappillére a közösség, ami egy magasabb célt tűzött ki maga elé.
Miután sikerült részesévé válni egy közösségnek, ami akár az első előadáson egymás mellett ülő csoporttársakból is verbuválódhat, már nagy baj nem lehet!

Hogyan értékeled a műszaki felsőoktatást ma Magyarországon?
Az elméleti tudás, a nagy múltú egyetemek/főiskolák, a jó oktatók egyaránt mind megvannak, a magyar mérnökök keresettek és népszerűek külföldön, de valami mégis hiányzik. Talán úgy lehetne jellemezni, hogy a nyitott és hallgató központú szemléletmód. Rendszeresen tapasztaljuk, hogy az anyagi érdekek előrébb valók, mint az igazán színvonalas felsőoktatás. Az egyik fő probléma a gyakorlati képzés hiánya, ezt sokan szokták emlegetni, mind a hallgatók, mind a vállalati szféra képviselői. Ám épp ezért van létjogosultsága az olyan hiánypótló szervezeteknek, mint. a Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete, mely az iskolapadból kimozdítva a tanulókat személyes találkozást tesz lehetővé a szakmával.

Mennyire piacképesek a végzős hallgatók?
Ma Magyarországon hiány van mérnökökből, éppen ezért örömteli, hogy ez ellen az oktatáspolitika döntéshozói is megpróbálnak tenni. Az egyetemekről/főiskolákról kikerülő diplomások kvalitásai igen eltérőek, ettől függetlenül pillanatnyilag a hiánynak köszönhetően annyira nem nehéz az elhelyezkedés. A vállalati szféra részéről sajnos meglehetősen sok olyan igény jelentkezik, amit csak több hónapos képzéssel tudnak pótolni a munkába állást követően. Elképzelhető, hogy szerencsés lenne a piac többi szereplőjét is bevonni a felsőoktatást érintő döntéshozatalba.

Mi késztet egy tanulót arra, hogy hallgatói szervezetben dolgozzon?
Hallgatói szervezetekbe általában olyan tanulók jönnek, akik az átlagnál kicsit többet szeretnének tenni, és többet is szeretnének kapni az egyetemi évektől. Ami nekem személy szerint leginkább tetszik, hogy ez által tudom saját - mind szakmai, mind emberi - képességeimet fejleszteni, és élményeimet számottevően gyarapítani. Az pedig kifejezetten jó érzés, hogy egész idő alatt diáktársainkért dolgozhatunk.

Mit tanácsolsz azoknak akik tegnap értesültek a pozitív vagy negatív döntésről?
Akiket felvettek, azoknak először is gratulálok! Persze meglehet tenni, hogy jól megünnepeljük az eredményt, és legközelebb csak a beiratkozáskor foglalkozunk a dologgal, de ha már a többször emlegetett tudatosságról beszélünk, akkor egy-két óra az Internet előtt, és olyan alapvető információkkal érkezhet valaki az első napokban, mely kihatással lehet az ott töltött éveire. Nemcsak spontán választhatja ki valaki a társaságát, hanem megtalálhatja az érdeklődési körének leginkább megfelelő lehetőségeket is.

Aki pedig nem járt sikerrel, annak azt tanácsolom, ne csüggedjen el, hiszen nyert egy évet! Még jobban rákészülhet az egyetemi éveire, tanulhat nyelveket, minél többet, mert az értékes valuta, és nagy élmény, amikor tudják is használni! Ismerkedjen tovább a szakterülettel, ami érdekli, hogy biztos lehessen abban, jól választ!

Mi az, amit egyetemi éveink alatt semmiképp ne hagyjunk ki, mitől lehet jó egyetemista valaki?
Haladj a tárgyaiddal, találd meg a közösséged, próbálj jövőképet kialakítani, és éld is meg az egyetemi éveket - ne csak túléld!

(A Magyar Mérnökhallgatók Egyesületéről
A Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete a 85 tagországot magában foglaló IAESTE világszervezet hazai képviselője. Az éppen 25 évvel ezelőtt alapított kiemelten közhasznú nonprofit szervezet Magyarország egyik legnagyobb hallgatók által működtetett egyesülete. Küldetése a hazai műszaki felsőoktatásban tanuló hallgatók szakmai készségeinek fejlesztésében, illetve a hallgatói és vállalati szféra közötti hídszerep betöltése.)

Szomor Bence, Kiss Attila