Figyelünk a tandíjra, tudomásunk van az albérletek áráról, minden más költségtényezőt pedig figyelmen kívül hagyunk pályaválasztáskor. A diákok hosszú távon gondolkodnak, és az egyetemi költségek lefaragása érdekében nem szeretnék a karrierjüket kockáztatni. De mennyibe kerül valóban egy diploma? Van-e különbség a vidéki és a fővárosi diákélet költségei között?

Pályaválasztás során rengeteg tényezőt mérlegelünk mielőtt meghozzuk a jövőnk szempontjából oly meghatározó döntést. Mégis, a döntésünkben kis szerepet játszik, hogy az egyes egyetemek között milyen különbségek mutatkoznak a diákélet költségeiben. Pedig nem csak a külföldi egyetemek között lehet jelentős az eltérés, itthon is tudunk háromszoros különbséget produkálni. Megkíséreltük összeszedni, mivel is számolhatnak az elkövetkező években azok, akik július 24-én örülnek majd a 2008-as ponthatároknak.

Egy felmérés szerint a felsőfokú tanintézményekbe felvételiző fiatalok közül tízből jó esetben egy gondolkozott már el azon, vajon mibe is kerül majd az egyetem elvégzése. A megkérdezettek legnagyobb része azonban egyöntetűen meg van győződve arról, hogy nem lesz olcsó mulatság. Ha megpróbálnánk megtippelni, vajon mennyit mondanánk?

A diákélet költségei meglehetősen sokrétűek, az egyetemen, a hallgató igényein, tanulmányi eredményein, valamint számos más tényezőn egyaránt múlnak. Éppen ezért, érdemes ezeket a kiadásokat az alapján vizsgálni, hogy mi a különbség egy vidéki és egy fővárosi, illetve egy magas presztízzsel bíró és egy kevésbé (el)ismert egyetem között.

Tandíj
A hatályos rendeletek alapján a felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott és költségtérítéses képzést is indíthatnak. Az állami finanszírozású képzésekre felvehető hallgatók összlétszámát minden évben összesítve határozza meg a kormány. 2007 óta ez a keretszám 56000 fő, ennyi tanuló mentesülhet a tandíj megfizetése alól. A többiek költségtérítéses rendszerben kezdhetik meg tanulmányaikat, melynek díja egyetemtől függően változó mértékű lehet. Míg a vidéki egyetemek díjai alapképzésen 110-170 ezer forint körül mozognak félévente, addig a fővárosi főiskolák esetében ugyanez 140-180 ezer, az egyetemeknél pedig 180-300 ezer forint. 

Az összegek az intézményen belül is nagyon eltérőek lehetnek. A legdrágábbak az idegen nyelvű képzések, ezek ára a legnépszerűbb szakokéval együtt eléri a 600 ezer forintot, de ha valaki tudja finanszírozni, tanulhat 1 millióért is félévente. Az MSC képzések esetében vidéken 150-200 ezer forintot, míg Budapesten az ismert egyetemeken jellemzően 400-500 ezer forintot, de szaktól függően 300-1000 ezer forintot is elkérhetnek fél éves tandíj címén. Ennek tükrében, ha az olcsóbb szakokat vesszük is alapul, egy három éves képzés egymillió forintba kerül, a felső határ pedig a csillagos ég. Persze arról még csak szó sem esett, mi történik, ha nem sikerül a tanulmányok során minden akadályt elsőre venni.

Az otthon nem csak édes, de olcsóbb is
Kinek így, kinek úgy, de az egyetemi évek talán legemlékezetesebb része a kollégiumi lét. Persze nagy előnnyel indul, aki továbbtanulásának városát úgy választotta meg, hogy lakhelyétől elérhető távolságban legyen. Az esetek jelentősebb részében viszont nem ez az elsődleges szempont. Ilyenkor nem marad más, mint a kollégiumok nyújtotta viszonylag olcsó, de korántsem mindig felüdülést keltő színvonala, vagy az egyetem környékén található albérletek egyike. A kollégiumi elhelyezés pályázati úton történik, így nem garantált a siker. Aki azonban mégis hozzájut egy kollégiumi ágyhoz, az vidéken 6-8 ezer forintot fizet havonta egy nem túl jó minőségű, és körülbelül 15 ezer forintot egy felújított kollégiumi elhelyezésért. A fővárosi árszabás 10 ezer forintnál kezdődik, de a jobb színvonalú szállásért akár 30 ezret is elkérnek. 

Az otthon fogalmát talán jobban megközelítő albérlet esetében 30-40 ezer bérleti díjat és 15-20 ezer rezsit fizethetünk vidéken, Budapesten pedig ez az összeg már 60-70 ezer is lehet, viszont a rezsi költsége nem jelent feltétlenül nagyobb kiadást. Természetesen egy ilyen árú 40-50 m2 alapterületű lakáson a költséghatékonyság kedvéért minimum négyen érdemes osztozni. Ezek alapján a három éves szállásköltségünk fél millió forint körül alakulhat.

Energia bevitel
Ha valamin, akkor az ételen minden jó egyetemista megpróbál spórolni. Ennek köszönhetően egészen különleges receptekkel is találkozhatunk egy kollégiumi konyhában, vagy egy fiúk lakta albérletben. A háromszori étkezésre minimum 1000 forinttal érdemes számolni naponta. Körülbelül 400-500 forintért lehet az egyetemi menzán ebédelni, vagy ételt házhoz szállíttatni, míg különlegesebb alkalmakkor egy 800-1000 forintos pizza is az étrend részét képezheti. 

Az iskolabüfékben vásárolható szendvicsek 200 forintnál kezdődnek, fogyasztásuk így nem túl gazdaságos. Alsó hangon napi 1000 forintból való étkezés esetén 700 ezer forint ráfordításával megoldható három éven keresztül az éhhalál elkerülése, de ennek a kétszeresének elköltése sem okozhat különösebb nehézséget.

Jegyzetek
Vannak akik tanulmányaik alatt egyetlen jegyzetet sem vásárolnak, de van olyan is, aki valamennyit megveszi. A főiskolai és egyetemi jegyzetek ára 500-2000 forint körül mozog, míg a sokszor kötelező, vagy érdekes tartalmú keményborítású könyvek ára 3000-4000 forintra is rúghat. Amennyiben valamennyi könyvet szándékunkban állna megvenni, az a félévenkénti 8-10 tantárggyal számolva meglehetősen költséges lenne. Ha azonban a képzés végéig 50 ezer forintot már rászánunk a nyomtatott anyagokra, akkor némi fénymásolással kiegészítve nem jelenthet problémát a vizsgák teljesítése. Fénymásoló üzem minden egyetem tőszomszédságában van, ahol 10-15 forintért oldalanként magunkévá tehetjük csoporttársaink jegyzeteit. A fénymásolás költsége szorgalomtól függ, de a 30 ezer forintot is könnyedén elérheti a diplomaosztóig.

Úton, útfélen
A városi közlekedés vagy a mindennapos bejárás a diákigazolvány ellenére sem olcsó mulatság. Abban az esetben, ha a hét öt napján távolsági buszra kényszerülünk, akkor a tanulói bérlet váltása körülbelül havi 2000 forintba kerül, a vonatbérlet pedig közel 4000. A fővárosban a közlekedés kedvezményesen havi 3250 forint, míg a vidéki nagyvárosokban 1500-2000 forintot kell rászánnunk. Mindkét eszköz használata esetén 150 ezer forintot is rákölthetünk három év alatt.

UV, IV
A sikertelen vizsgák okozta bosszúságot tovább fokozandó utóvizsga díjat vagyunk kötelesek fizetni, amikor ismét próbálkozunk. A különböző utóvizsga-, ismétlővizsga-, különeljárási- és egyéb díjak ára egyetemtől függően 1000-3000 forint között mozog. Átlagos, három ismétléssel járó vizsgaidőszak esetén a záróvizsgáig durván 60 ezer forintot írhatunk jóvá az egyetem számláján.

Kikapcsolódás
A jól végzett munka és a sikeresen teljesített vizsgák után mindenkinek kijár a szórakozás. Amennyiben valaki megelégszik a kollégiumi büfé által nyújtott szolgáltatással, akkor két -három estét ott eltöltve a kedvező áraknak köszönhetően kijöhet 3000 forintból hetente. Az egyetemi klubok már nem minden esetben jelentik ugyanezt az árszínvonalat, de mindenképp olcsóbbnak számítanak, mint a nyilvános szórakozóhelyek. Heti 3000 forinttal közel 400 ezret költhetünk az utolsó szemeszter végéig.

A felsorolt hét tétel nagyjából megjeleníti a tanulmányok alatt várható költségeket, de még korántsem fedeznek mindent a diplománk kézhezvételéig. Állami finanszírozottként a fent említett pontokkal is már közel két millió forintnál járunk, de ha ragaszkodunk egy színvonalhoz, ennek a kétszeresét is elkölthetjük. Aki a költségtérítést választotta (vagy a költségtérítés választotta őt), az ehhez még minimum egymilliót tehet hozzá. Ez az összeg nem kevés, és minden egyes plusz félévvel csak tovább gyarapszik. Éppen ezért, egy biztos: akár munkával, akár szülők által finanszírozza valaki a tanulmányait, nem érdemes a kelleténél hosszabbra nyújtania azt.

Szomor Bence, Kiss Attila