"A XIX. század végén és a XX. század elején a régi magyar tanítónéni még sokkal többet tudott arról, milyen egy kisgyerek" - írja az írástanulásról szóló Facebook-posztjában Vekerdy Tamás pszichológus.
Olasz formatervezőkből és dizájnerekből álló csapat alkotta meg a Glifot, mellyel azok a gyerekek is játékosan megélhetik az írás vagy a rajzolás alkotási folyamatát, akik valamilyen mozgásszervi vagy idegrendszeri rendellenességgel élnek.
Nem megy a kézírás a gyerekek nagy részének: egy német kutatás szerint a kisiskolások mintegy 70 százaléka az óvoda után nem rendelkezik azokkal a mozgási képességekkel, amelyek a kézírás feltételei.
Allah, a mindenható – egy kabuli iskolában a 24 éves Szamira Ahmadzainak nem tanár diktálja a fenti szöveget, hanem a...
Az interneten keringő hírek szerint az USA-ban már 42 államban nem tanítják kézírásra a diákokat, helyette a gépírás...
Egy- és kétmillió között van azoknak a száma Szerbiában, akik teljesen írástudatlanok vagy funkcionális analfabéták.
Mindössze ötvenhat százalékos az írástudók aránya a pakisztáni felnőttek körében, a nők még rosszabbul állnak: csupán negyven százalékuk tud írni és olvasni az ENSZ 2008-as adatai szerint. Szeptember 8-át az ENSZ 1965-ben az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjává nyilvánította, azóta ezen a napon minden évben felhívja a nemzetközi közösség figyelmét az írástudás helyzetére.
Negyvenkét amerikai államban döntöttek úgy, hogy az általános iskolákban a kézírás helyett a tízujjas gépelést oktatják – a szakemberek szerint a számítógép rövid időn belül feleslegessé teszi az írott betűk elsajátítását.
Két paksi tanítónő az origamira alapozva olyan új módszert dolgozott ki, amely megkönnyíti a diákok számára az írás és az olvasás elsajátítását.
Saját írás- és olvasástanítási módszert fejlesztett ki az egyik paksi általános iskola két pedagógusa. Origamit használnak az órákon.
Egyszerű és gyors vizsgálattal, agyi szkenneléssel jósolható meg, ha egy diszlexiás gyerek jó eséllyel megtanulhat olvasni - állapították meg amerikai, brit és finn kutatók hétfőn közzétett tanulmányukban.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
