Mint kiemelte az „óvodázás” és a „bölcsődézés” olyan fogalmakká válnak, mint korábban az „olajozás”.
Arra, hogy az állami támogatásokat valójában egy luxusvilla építésére használhatták fel, Hadházy bizonyítékokat is talált.
Többek között azért, mert nem rendelkeztek a működéshez szükséges pénzügyi eszközökkel, megalapozatlan költségvetéseket nyújtottak be és fiktív tanulói jogviszonyok alapján állami támogatást igényeltek.
Legalábbis ekkora összeggel léphetik túl az eredeti 20 milliárdos kiegészítő keretet.
Míg átlagosan az összes állami kiadás 10 százalékát költik oktatásra, Magyarországon ez csupán 6 százalék.
Nemrég visszavonták, most mégis újra bevezetik a bölcsődei támogatást, nem is akárhogyan.
Kétmilliárdra tervezték, végül nettó ötmilliárd forintért épülhet katolikus oktatási negyed a Tolna megyei Tamásiban.
Idehaza közben, ha nem is ilyen modellben, de mintha ez már nem lenne kérdés.
Régóta éri kritika a kormányt azért, mert arányaiban keveset költ a szektorra, persze ennek ellenkezőjétől sem lesz automatikusan jobb a terület helyzete. A kiadásnövekedés reálértéken komolyabb béremeléshez ugyanakkor nem elég, az állami egyetemeknek adott támogatások pedig csökkennek is, a középiskolák is rosszul járnak.
Egy egyszeri összegről döntött a kormány, amit a jövő hónapban fizetnek majd ki.
A támogatás kifejezetten azoknak az iskoláknak jár, amiknek vallási egyesületek vagy más szervezetek, személyek a fenntartói.
Az intézmény most 1,1 milliárdot, öt év alatt csaknem nyolcmilliárd forintot kap majd.
Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.
